Eredeti tulajdonosukoz kerülhetnek vissza a második világháború alatt jogtalanul eladott Waldmüller-portrék
2019. április 17. 09:42 MTI
Visszakerülhet eredeti tulajdonosához a II. világháború idején eltulajdonított két Waldmüller-portré. A család a háború vége óta küzdött azért, hogy visszaszerezze az egykor a családi gyűjtemény részét képező képeket - számolt be az esetről hétfőn az osztrák sajtó.
Korábban
A néhai neves orvos és műgyűjtő, Anton Löw lánya, Gertrude Felsövanyi-Löw 1939-ben elmenekült Ausztriából; először Belgiumba, onnan Kaliforniába ment. A vagyon, benne az értékes műtárgyak kezelésével egy ismerősét, Anna Seitlét bízta meg. Az ismerős azonban visszaélt megbízója jóhiszeműségével és a saját érdekei szerint járt el. Több festményt, többek között Ferdinand Georg Waldmüller Magdalena Werner portréja, továbbá Johann Werner című portréját a Wolfrum Galérián keresztül 5400 birodalmi márkáért eladta a Belvedere Múzeumnak.
Az egykori tulajdonos, Gertrude Felsövanyi-Löw a II. világháború után visszakövetelte a két festményt. A múzeum azonban dokumentumokkal igazolta, hogy egy Christine Mörke nevű személy 7400 birodalmi márkát kapott a képekért. Később Bruno Grimschitz, aki a háború éveiben volt a múzeum igazgatója, bevallotta, hogy a név és az összeg nem felel meg a valóságnak; a két összeg különbözetét, vagyis 2000 márkát az általa létrehozott "fekete alapba" helyezte, ebből pedig olyan művészeket támogatott, akik a Harmadik Birodalomban nem részesültek támogatásban. Noha vitathatatlan volt, hogy Gertrude Felsövanyi-Löw a két festmény jogos tulajdonosa, a nő a világháborút követő években sem kapta vissza a képeket.
Most azonban úgy tűnik, megoldás születhet az ügyben. A múlt héten a kancelláriához tartozó, a kulturális javak visszaszolgáltatásával foglalkozó tanácsadó testület azt javasolta: adják vissza a festményeket az eredeti tulajdonosnak. Ezzel a javaslattal a testület felülbírálta 2001 januári ajánlását.
A restitúciós bizottság úgy döntött, hogy vissza kell adni az Ephrussi családnak is Franz Adam Tábori jelenet 1848-ban Olaszországban című festményét is, amelyet a Hadtörténeti Múzeumban őriznek. Az indoklás szerint a képnek a múzeum általi megvásárlása 1950-ben azzal szoros összefüggésben történt, hogy a műemlékvédelmi hivatal nem engedélyezte a műalkotás kivitelét az országból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen tegnap
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára tegnap
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság tegnap
- Félmillió áldozatot követelt a Banglades függetlenségét is elhozó Bola-ciklon tegnap
- Jezsuita mintára hozta létre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet tegnap
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin 2024.11.12.
- First Ladyk politikai szerepben 2024.11.12.
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást 2024.11.12.