Enver Hodzsa özvegye: a férjem lelkének fájt, amikor embereket végzett ki
2016. február 10. 17:48
Az egykori albán kommunista diktátor, Enver Hodzsa 95 éves özvegye, Nedzsmije az általa élete utolsó közszereplésének nevezett tévéinterjújában férjét érzékeny léleknek nevezte, aki sajnálta kivégeztetni az embereket. Az asszony, aki a várakozásokkal ellentétben nem kért bocsánatot a rezsim bűneiért, ragaszkodott azon elméletéhez, hogy férje sohasem követett el hibát döntései során.
Korábban
Eltagadott bűnök
A 95 esztendős Nedzsmije Hodzsa, az egykori véreskezű, legalább 25 ezer ember halálát okozó albán diktátor felesége tervei szerint utoljára állt a nyilvánosság elé, amelyben elköszönt az albán néptől. Az interjú során – mint már annyiszor életében – ismét jogosnak és szükségesnek nevezett a férje és a kommunista rezsim által elkövetett – ma már természetesen bűncselekményeknek tekintett – tetteket. Ugyanakkor hozzátette: a férje minden bizonnyal fájdalmat érzett a lelkében, amikor halálba küldte az embereket, azonban mindez „államférfiúi kötelessége” volt, olvasható a Balkan Insight, a tévéinterjút összefoglaló cikkében.
„Mindig úgy gondoltam, hogy Enver a legnehezebb döntéseket, úgy mint a kivégzéseket, államférfiként tette meg, aki a kötelessége elől nem menekülhet, ám a lelkében belül valójában nagyon érzékeny és lágy volt, így sokat szenvedhetett emiatt” – mondta. Nedzsmije Hodzsa ragaszkodott azon gondolatához, hogy férje sohasem követett el hibát döntései során.
A számtalan – a diktatúra idején elkövetett – gyilkosságról, kivégzésről, munkatáborokba deportálásról, üldöztetésről, templom- és mecsetrombolásról, valamint a titkosrendőrség kínzásairól kérdezve elmondta, hogy szerinte ezek mind mások által kitalált legendák, elutasította az összes vádat. Úgy vélte, az emberek akkor követik el a legtöbb hibát, ha nincsenek központi irányítás alatt.
„Enver volt a párt első titkára, nem mondhatom, hogy nem tudott bizonyos dolgokról, amelyek megtörténtek, ám számomra ezek a siránkozások csak mítoszok, amelyek befeketítik az emlékét” – mondta. Úgy gondolja, hogy az esetleges problémákért a vidékről és a háborúból érkező, alacsony kulturális műveltséggel rendelkező emberek voltak a felelősök.
A macedóniai gyermekkoráról, tiranai pedagógiai működéséről, a második világháborús partizántevékenységéről is mesélő asszony elismerte, hogy férje kulcsfontosságú politikai tanácsadója volt. (A diktátor egyébként Titóval, Moszkvával, majd Pekinggel is összerúgta a port, így a nyugatot elvből halálos ellenségnek tekintő Albánia az 1980-as évekre teljesen elszigetelődött.) „Nem tagadom, hogy gyakran beszélt velem, én voltam a régi jó barátja a háborúból, aki politikai tapasztalattal is bírt, így valóban gyakran beszélgettünk bel- és külpolitikai kérdésekről is” – magyarázta az asszony. Azt azonban külön kiemelte, hogy nemzetbiztonsági kérdésekről nem társalgott férjével.
Vélhetően nagy vihart fog kavarni az interjú Albániában, a közösségi médiában már most érezhető a felháborodás, ugyanis sokak szerint helytelen a diktátor özvegyét hírességként kezelni, ugyanis ezzel a diktatúra számos áldozatának emlékét sértik meg. Sokan azt várták, hogy élete utolsó interjújában Nedzsmije Hodzsa bocsánatot kér a rezsim súlyos bűneiért. Ez azonban elmaradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
