Elkerülhető lett volna a Szovjetunió széthullása?
2018. április 19. 11:07 Múlt-kor
Valóban az Egyesült Államok hidegháborús „győzelmét” jelentette a Szovjetunió felbomlása?
Aznap, amikor a Szovjetunió szétesett, George H. W. Bush amerikai elnök kijelentette Amerika „győzelmét” a hidegháborúban. Ez a kijelentés azonban félrevezető volt, mondja Szerhij Plohij, a Harvard Egyetem történelemprofesszora és „Az utolsó birodalom: a Szovjetunió utolsó napjai” című könyv szerzője. „Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt igyekezett megtenni azért, hogy a Szovjetunió feloszlását megakadályozza.” – mondta. „Ez ilyen egyszerű.” A hidegháború igazi vége, teszi hozzá, az 1989-es máltai csúcson jött el, ahol Gorbacsov és Bush találkoztak, és kialakítottak egy „amerikai feltételeken alapuló” békét.
Ezután, mondja Plohij, az Egyesült Államok aktívan arra törekedett, hogy egyben tartsa a Szovjetuniót, mivel kedvezőbb lehetőségnek látta, mint hogy egy atomhatalom tizenöt nemzetállamra essen szét. Bush még 1991 augusztusában elutazott Kijevbe is, hogy elmondja a később „kijevi csirke” néven elhíresült beszédét, amelyben az ukránokat arra buzdította, szavazzanak nemmel az esedékes függetlenségi népszavazáson, „öngyilkos nacionalizmusnak” nevezve azt és figyelmeztetve őket, hogy „a szabadság nem ugyanaz, mint a függetlenség.” Az Egyesült Államok csak november végén változtatott álláspontján, amikor az előrejelzések az ukrán függetlenség mellett állók elsöprő fölényét mutatták, ami az egész szovjet államot az összeomlás szélére sodorta.
Az utódállamok
Tizenöt állam emelkedett ki a Szovjetunió hamvaiból. A balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) elsőként nyerte el az autonómiát. Litvánia 1990 márciusában kiáltotta ki függetlenségét, ezzel elindítva a hasonló bejelentések sorozatát szerte a Szovjetunióban. A tavaszi népszavazások után Gorbacsov 1991 augusztusában és szeptemberében ismerte el a három ország függetlenségét, néhány hónappal az ország karácsonyi megszűnése előtt.
Helyénvaló volt, hogy ez a három ország hagyta el elsőként a Szovjetuniót, mivel ők „léptek be” utolsóként: a Gorbacsov lemondását követően megalakuló posztszovjet országoktól eltérően a balti államok már voltak korábban szuverén nemzetállamok, és csak a Vörös Hadsereg 1944-es bevonulásával kerültek szovjet irányítás alá.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
Következőnek Ukrajna lépett ki, ahol az 1991. december 1-jei referendumon elsöprő többséggel szavazták meg a függetlenséget, ezzel gyakorlatilag halálos csapást mérve a Szovjetunióra. Néhány héttel később Gorbacsov lemondott és a Szovjetunió feloszlott, amivel új autonómiára tett szert Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.
Eltűnt-e teljesen a kommunista rendszer?
A dolgok 2018-as állása szerint négy ország van, amely önmagát kommunista pártállamként határozza meg: Kína, Kuba, Vietnam és Laosz. Habár Kínát továbbra is a Kínai Kommunista Párt irányítja, itt már röviddel Mao Ce-tung halála után a szabadpiaci gazdaság felé elmozduló reformokat vezettek be. Ehhez hasonló módon Vietnam és Laosz saját kommunista pártjaik irányítása alatt áll, de megnyitották piacaikat a világgazdaság felé.
Kuba számára hatalmas csapás volt a Szovjetunió széthullása, mivel ez a szovjet segélyek végét is jelentette. Gazdasági válságba került a szigetország, amelyet „periodo especial”, azaz „különleges időszak” néven ismernek a helyiek. Ekkoriban széleskörű éhínség tombolt. A szigetország azóta szintén elmozdult egy kevertebb, piacibb alapú gazdaság felé, amelyben vannak szakmák, amelyek nyitottak a magánvállalkozások felé, a munkaerőpiac legnagyobb részét azonban továbbra is az állam irányítja, központi tervezés mellett.
Ahogyan a Szovjetunióban, úgy Észak-Koreában is tervgazdaság és egypártrendszer van, de az ország vezetése egyre inkább ódzkodik a „kommunista” meghatározástól – olyannyira, hogy 2009-ben eltávolított minden, a kommunista ideológiára való utalást alkotmányából.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2010/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/623.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05