Élete végéig kételkedett bátyja rémtetteiben Hitler húga
2019. augusztus 13. 16:31 Múlt-kor
Korábban
A háború után
A harcok végeztével Paulát őrizetbe vette az amerikai hadsereg, és alapos kihallgatásnak vetették alá. Elmondta a hírszerzőknek, hogy habár nagyon szerette bátyját és elfogadta tőle az anyagi támogatást, az elmúlt tíz év során évente csupán egyszer vagy kétszer látta, és írásban sem érintkeztek rendszeresen. Állítása szerint sógornőjével, Eva Braunnal mindössze egyszer találkozott ugyanezen idő alatt.
Az amerikaiak végül szabadon engedték Paulát, aki visszaköltözött Bécsbe, és egy ideig megtakarításaiból tartotta fenn magát. Miután ezek elfogytak, egy helyi kézműves boltban vállalt munkát, 1952-ben pedig a németországi Berchtesgadenbe költözött, és felvette a Paula Wolff nevet.
E névnek nem volt nyilvánvaló kötődése a Hitler-családhoz, azonban mégis kötődött Adolfhoz: Paula Wolfnak („farkas”) becézte gyermekkorukban bátyját, aki Führerként ezt használta kódneveként.
Berchtesgadeni ideje során Paulát – lehetséges, hogy tudtán kívül – közeli megfigyelés alatt tartották bátyja korábbi testőrsége, az SS közelben lakó tagjai, valamint a „belső kör” néhány életben maradt tagja is.
Paula azonban ideje nagy részét magányosan töltötte, és nem járt semmiféle társaságba. Talán mély nyomot hagyott benne a bánásmód, amelyet korábban tapasztalt, miután fény derült kilétére, de az is lehetséges, hogy nem tudott másként megbirkózni azzal a ténnyel, hogy szeretett bátyja a világ előtt szörnyetegként vált ismertté.
Bármi is legyen a felszín alatt, Paula Wolff csendes és magányos élete egyáltalán nem keltett feltűnést a második világháború után.
1959-ben vállalta el az első és egyetlen interjút, amelyet életében adott. Peter Morley, a brit Associated-Rediffusion televíziócsatorna német születésű riportere kereste fel őt, és kifejezte érdeklődését személye és élete iránt. Az eredeti, német nyelvű interjúnak sajnos az évtizedek során nyoma veszett, az angol szinkronos változat azonban fennmaradt.
Az interjú nagy része az együtt töltött gyermekkorukat érinti, politikai kérdésekre pedig Paula egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni. Ennek ellenére azonban kitűnik a beszélgetésből, hogy továbbra is csodálattal viseltetett bátyja iránt, és többször ki is fejezte hitetlenkedését a náci rendszer bűneivel kapcsolatban.
Néhány részlet a Paula Hitlerrel készült interjúból
„Nagy tiszteletet érzett iránta” – mondta el később Morley, „és úgy gondolom, ha bármi olyat kérdeztem volna, ami kritikus vele szemben, szerintem megvédte volna. Ez volt az érzésem: kötelességének érezte volna, hogy megvédje.”
Az interjú egy pontján Paula – talán már visszavetítve a később történteket a múltba – felidézte, hogy amikor gyermekként indiánosat játszottak, mindig Adolf volt a vezető, „a többiek azt csinálták, amit ő mondott. Biztosan volt bennük valamiféle ösztön, hogy az ő akarata erősebb volt az övéknél.”
Paula Hitler 1960-ban, 64 éves korában halt meg, ezzel a hajdani Führer utolsó közvetlen hozzátartozója is távozott az élők sorából (Adolf Hitler féltestvéreinek leszármazottai napjainkban is élnek a világ több pontján). Paula valószínűleg haláláig őrlődött a bátyjával kapcsolatos kedves emlékek és az általa elrendelt borzalmak ténye között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap