Egymás után kétszer is megállította a Japán ellen induló mongolokat az isteni szél

A második hullám

A japánok, okulva a védelmük hiányosságaiból, és úgy sejtve, hogy Kubiláj nem adja fel hódító terveit, felkészültebben várták a következő támadást. Ez végül 1281-ben következett be. A mongolok két részre osztották a seregeiket, egy déli és egy keleti csoportra. Előbbi száz, utóbbi negyvenezer emberből állt, és akárcsak korábban, itt is koreai és kínai csapatok egészítették ki a mongolokat.

A mongolokat elsöprő tájfun ábrázolása

A támadók júniusban ugyanúgy elfoglalták Cusimát és Ikit, mint az előző alkalommal, ám a Hakata-öbölben beleütköztek a japánok által frissen felhúzott, 20 kilométer hosszú falba. Ráadásul az ott lévő mongol flotta mellé kicsiny, de jól manőverezhető hajókat küldtek, amelyek legyőzték a nagy és kevésbé fordulékony hajókat. Hogy megelőzzék a további támadásokat, a hajókat egymáshoz kötözték.

A veszteségeiket súlyosbította a hirtelen támadó vihar, amely augusztus 15-én hatalmas károkat okozott a mongol flotta jelentős részében. Az egymáshoz kötött hajók csak fokozták a tájfun pusztító hatását. Az elsüllyedő hajókról a partra kijutó túlélőket a japán védők mészárolták le.

A pontos veszteségeket sosem tudjuk meg. Koreai források szerint a 26 ezer harcosból, amely a keleti csoporttal hajózott el, csak 7500 tért vissza. Ennek alapján a történészek a veszteségeket 60 és 90% közé becsülik.

A part mentén a mongolok ellen járőröző szamurájok egy 19. századi illusztráción

Kubiláj soha nem valósította meg a Japán megszállására vonatkozó terveit. Ennek az elszenvedett veszteségek mellett az is volt az oka, hogy az invázió idején használt kínai hajók újjáépítése lassú és költséges feladat volt a mongolok számára. A nagykán éppen ezért más területekre, így például Vietnámra vagy Annamra terelte a figyelmét, de a távoli hadjáratok ott is kudarcba fulladtak.

A mongol expanziók korszaka, amely még egy évszázadig sem tartott, véget ért. Ugyan Kubiláj utóda megpróbálta még alávetni Japánt, de csak diplomáciai úton, és érthető okokból elutasító választ kapott. A szigetországra is hatással volt az invázió, a védekezés költségei ugyanis megingatták a Hodzsó-klán régensi hatalmát, és alig fél évszázad múlva el is vesztették befolyásukat.

1. Egy világbirodalom felemelkedése
2. Szigetország a pácban
3. Az első invázió
4. A második hullám

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?