Egy újabb kutatás szerint magyar honfiúsításáért folyamodott Ferenc József és Sisi gyóntatóatyja
2017. június 8. 13:31 Pálinkás Patrícia
A 150 évvel ezelőtt végbement koronázási ünnepségsorozat mély benyomást tett a résztvevőkre, jó példa erre a királyi pár gyóntatójának esete, aki a koronázási ebéd ceremóniájának kezdetén a budai várpalotában együtt imádkozott a hercegprímással. A Képviselőházi Irományok tanúsága szerint 1867. szeptember 30-án a képviselőház tudomásul vette Laurenz Mayer hittudor, udvari főkáplán s a királyi gyermekek hittanára és lelkésze kérvényét, melyben honfiúsításáért folyamodott.
Korábban
Az 1868. március 16-i Képviselőházi Napló részletezte is a kérvényt: „Az alsó-ausztriai neusiedli születésű hittudor a koronázási ünnepen mint udvari szertartó vett részt, meghatva az alkotmányos és nemzeti szellem nyilvánulásai által, lelkében forró vágy kelt ezen nemzet fiai sorába számíttatni, s e célból a képviselő házhoz a honfiúsítás megadásáért folyamodik.” Az ügyet áttették a belügyminisztériumhoz további intézkedések végett. Ez a beadvány ma is megtalálható az Országos Levéltárban, sőt az is, amelyben 1868. április 10-én a belügyminisztérium beiktatta, és a külföldön élő magyarok honosságának ügyei között kezelte a kérvényt. Sajnos a később lefolytatott selejtezések során ez is megsemmisítésre került, így nem tudhatjuk, hogy mikor kapta meg pontosan a magyar állampolgárságot Mayer Lőrinc.
Az 1853-ban pappá szentelt Mayer 1860 óta volt udvari káplán, 1868-tól pedig már Ferenc József gyóntatójává is kinevezték, ezért 1870 elején úgy gondolta, hogy sikeresen pályázhatja meg az éppen megüresedett lekéri apátságot. Azonban sem a bécsi császári iroda, sem Simor hercegprímás nem tudott még a honfiúsításról. Feltételeznünk kell, hogy hittudorként tisztában volt azzal Dr. Mayer, hogy magyar egyházi javadalmat csak magyar születésű, vagy honosított egyén kaphat meg. Ekkor tehát már vagy honosított volt, vagy csak erősen bízott abban, hogy minél előbb, idejében rendeződik a két és fél éve beadott kérelme. Az apátság helyett ekkor a bécsi Szt. István dóm kanonokja cím lett az övé.
1876-tól gyóntatója lett Erzsébet királynénak is, és ugyanekkor címzetes apáttá is kinevezték. A hivatalos lap szerint 1876. október 19-én a magyar vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére Dr. Mayer Lőrinc udvari és várlaki lelkész a Szt. Egyedről nevezett sümegi címzetes apátságot kapta meg az uralkodótól. A hírközléssel megint nem volt szerencséje a főpapnak, mert a kinevezésben szereplő „Simighio” szó magyarul nem a sümegi, hanem a somogyvári apátságot jelöli.
A bécsi udvar lelkipásztori főnökének a sok kitüntetés és cím között a legfontosabb a diocleai felszentelt püspöki cím volt, a pápai kinevezés tényét személyesen, családi környezetben közölte az uralkodó gyóntatójával 1898. december 2-án, uralkodásának 50. évfordulóján.
1912 májusában, 84 évesen halt meg Mayer Lőrinc püspök, és erről egy magyar nyelvű gyászjelentést küldtek a Religio folyóiratnak. A méltató szavakat közölte is a lap, hiszen Dr. Mayer több mint harminc évig volt a bécsi Szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző-intézet főigazgatója, ahol sok magyar ifjú tanult; illetve az uralkodó szűkebb családi életében a legintimebb részletek Mayer püspöknek jutottak osztályrészül. Ő volt Gizella és Rudolf lelkiatyja, a trónörökös vezetője a Szentföldön keleti útja során, majd neki kellett fogadnia később Rudolf és Erzsébet roncsolt holttestét is a Burg templomában.
Az újságíró azonban kifejezte csodálkozását is, hiszen bécsi udvari plébános haláláról nem szoktak magyar nyelven megemlékezni. Magyarázatot nem találtak rá, mivel Mayer magyar honpolgársága nem volt köztudott, s ez így maradt a mai napig.
1868 nyarán a bécsi udvari kápolnában előadták Liszt Koronázási miséjét. Valószínűleg Mayer káplánnak sikerült Liszt Ferencet megnyernie az ügynek, aki viszont Pesten eddig az időpontig nem engedélyezte még művének újbóli előadását. Azt bizonyosan tudjuk, hogy 1911-ben, Liszt születésének 100. évfordulóján megint előadták a Koronázási misét a Burg kápolnában, és az ünnepi, emlékező misét Mayer püspök tartotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap