Egy személyben volt mesék gyűjtője, írója és gyermeknyelvre fordítója Benedek Elek
2021. szeptember 30. 19:45 Múlt-kor
Korábban
A felnőttek meséjéből a gyerekek meséje lett
A magyar meseirodalomra – ahogyan a többi ország nemzeti mesegyűjtésére és kiadására is – a Grimm testvérek voltak nagy hatással. A Grimm-mesék hazai recepciójának első kötete az 1860-ban megjelent Gyermek s házi regék című kétkötetes gyűjtemény volt, amelyben 50 Grimm-mese kapott helyet Nagy István fordításában.
Nagy Ilona mesekutató (aki egyébként 1992-től a Kecskeméti Filmstúdió mára legendássá vált Magyar népmesék című rajzfilmsorozata számára is válogatta a meséket) A Grimm-meséktől a modern mondákig című könyvében olvashatjuk, hogy a mese első ókori említése az anilis fabula kifejezés volt, amely annyit tesz: a vénasszonyok meséje.
A szóösszetétel megalkotói minden bizonnyal azok a férfiak voltak, akik a mesével és/vagy annak elmondójával szemben némi ellenérzést tápláltak. A mesemondók többsége férfi volt, ők pedig nem a gyerekeknek meséltek.
Nagy Ilona szerint a mese eredendően a felnőttek műfaja volt: „a felnőttek világról vallott elképzeléseiket, egyéni életük örömeit, gondjait, vágyait, mindent, ami fontos, a mesével fejezték ki. Minden kérdés, ami az embert egyáltalán érdekelheti – és az embert legjobban az élet és a halál kérdése érdekli –, a mesében központi helyet kap, benne van.”
Az utókor vizsgálódása csak az első írásos emlékekből indulhat ki. A mesék felbukkannak a Bibliában, az ókori történetírók munkáiban és a legkorábbi irodalmi művekben is. Az első mesegyűjtemények a 16–18. században jelentek meg Európában, de az igazán nagy fordulatot a Grimm testvérek 1812-ben kiadott Kinder- und Hausmärchen, azaz Gyermek- és házimesék összeállítása hozta meg.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a604c113220b65a297af68ecace908c7.jpg)
Ekkor jelent meg először a gyermekmese kifejezés, Grimmék az összegyűjtött meseanyagot a polgári gyermekszobák világához igazították. E korban a mese átírása teljesen megengedettnek számított. Az a követelmény, hogy a mesét úgy kell lejegyezni, ahogy elhangzik – az élőbeszéd fordulatainak és az autentikusságnak a megőrzésével – a 19. század végétől fokozatosan alakult ki.
A mesegyűjtők kidolgozták a maguk gyorsírási módszerét és igyekeztek a meséket pontosan, nyelvjárási hitelességgel lejegyezni. A hangrögzítés megjelenése mindent megváltoztatott, a Magyar Rádióban az 1930-as években a népzenei felvételek mellett már Pátria-lemezekre is rögzítettek néhány mesét.
A mesekiadás Grimmék óta a gyerekeket célozza meg, ennek megfelelően néhány népmesét át kellett dolgozni. Benedek munkája ebbe a meseátírási gyakorlatba illeszkedik, Nagy Ilona úgy fogalmaz, hogy Benedek az otthonról ismert és a később összegyűjtött meséket „ezt az óriási anyagot, mintegy összegzésképpen, »áteresztette« saját személyiségén. És mesemondó tehetségével átalakította úgy, hogy gyermekek számára élvezhető legyen.”
Benedek ideális meseátíró volt, aki a szájhagyományból tanulta a mesélést és ismerte a mesei nyelvet. A mesekutató ugyanakkor megjegyzi: „De tudnunk kell, hogy az alföldi mesék, a palóc mesék és az egész nyelvterület – akkor még ország – területéről származó mesék mind úgy jelennek meg Benedek Elek könyveiben, hogy székelyül szólnak, és úgy szólnak a gyermekekhez, ahogyan a 19. század végi gondolkodás a gyermek nevelése számára a meséket ideálisnak elképzelte.”
Benedek munkáiban is megjelenik a millenniumi évek hangulata és gondolkodása. Másik érzékletes példaként említsük meg Illyés Gyula 1953-ben megjelent 77 magyar népmeséjét, amelyhez a mesekutató Katona Imre válogatott meséket.
A válogatás és az átírás is arra irányult, hogy az elnyomott nép felemelkedésért vívott küzdelmet mutassa be. Emellett Nagy Ilona szerint a Benedek- és az Illyés-mesék is kissé „férfiasak”, ami nem azt jelenti, hogy a női mesék kimaradtak volna a válogatásokból, noha a szemléleten érződik a kor követelménye.
A könyvkiadás a mesék történetének csak az első állomása volt, a köteteknek el kellett jutniuk a nagyközönséghez. Domokos Mariann cikkében olvasható, hogy a falvakba a városi családoknál pesztonkaként dolgozó falusiak közvetíthették az újonnan tanult meséket, másrészt a szépen illusztrált, polgári családokban nevelkedő gyerekeknek szánt mesekönyvek tartalma az olcsóbb ponyvakiadásokban is megjelent, illetve a 19. század közepétől a mesék bekerültek magyar nyelvű iskolai tankönyvekbe is.
Benedek Elek életében a mesék mellett a család is végig központi szerepet játszott. Nagyszüleihez erős érzelmi kötelék fűzte, haláluk után végrendeletébe foglalta, hogy melléjük temessék el. Felnőtt éveihez a szilárd hátországot 1884-ben Fischer Máriával kötött házasságával alapozta meg.
Választása – amelynek előzménye egyébként egy trafikban folytatott beszélgetés volt – jónak bizonyult, feleségében biztos támaszra és támogatóra lelt. Viszonyukról nemcsak hat közös gyermekük felnevelése, hanem az is sokat elárul, hogy Mária „férje után halt”: az író agyvérzésének napján végzett magával.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/iI3Es/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon (Széchenyi és Kossuth reformprogramja, áprilisi törvények, kiegyezés, a polgári állam kiépülése a dualizmus korában)](/iI3Es/label/.cut-640x400/778.jpg)
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Évtizedeken keresztül rejtély övezte, hogy mi történhetett a svéd sarkkutató csapattal 15:05
- A kor legnépszerűbb illata volt Coco Chanel No.5 nevű parfümje 14:21
- Kulturális örökségünket bemutató országos turné indul Székesfehérvárról 13:20
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle 09:50
- Valószínűleg az atombomba hatásának bemutatása is elég lett volna Japán elrettentésére 08:20
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát tegnap
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon tegnap
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve tegnap