Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
A pharoszi világítótorony
Az ókori Alexandria kikötőjébe érkező hajók meglehetősen nehéz feladattal álltak szemben, az igencsak sekély víznek és a felszín alatt rejtőző szikláknak köszönhetően. A Kr. e. 331-ben Nagy Sándor által alapított város azonban a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt, így a veszélyek ellenére sokan hajóztak ide.
A biztonságosabb elérést végül a közeli Pharosz szigetén elhelyezett világítótorony biztosította. A neves görög építész, Knidoszi Szósztratosz tervei alapján az építés I. Ptolemaiosz fáraó idején kezdődött el, és fia, II. Ptolemaiosz uralma alatt fejeződött be, Kr. e. 280-270 körül.
Az ókori források alapján a világítótorony csaknem 140 méter magas volt, amivel az ókori világ második legmagasabb építménye lehetett. A leírások szerint a legszélesebb, négyszögletes alsó részre egy nyolcszögletű, keskenyebb test épült, majd erre egy kör alapú legfelső szakasz. Az épületrészeket egy körkörösen futó rámpa kötötte össze, amelyen felhordhatták a tüzelőanyagot, amely a folyamatos világítást biztosította.
A pharoszi világítótorony fényét állítólag mintegy 50 kilométer távolságból is látni lehetett. Olyannyira hasznos eszköz volt, hogy általa a világítótorony valódi fogalommá vált, és a későbbi korok hasonló építményei is ennek mintáját követték a világ minden táján.
Az ókori Alexandria számos történelmi emlékével együtt sajnos a világítótorony is földrengések áldozatává vált. Bár az ókori város nagy részét a tenger fenekére küldő, Kr. u. 365-ben történt krétai földrengés által keltett szökőárt túlélte, állapota folyamatosan romlott az évszázadok során. A düledező építmény végül a 15. században pusztult el teljesen.
Maradványaira a sziget körüli vizekben francia régészek bukkantak 1994-ben, 2015-ben pedig az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy az ókori csoda újjáépítésére készülnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
