Egy egész várost horrorfilmbe illő díszletté változtatott a csernobili atomkatasztrófa
2016. április 26. 08:33
Korábban
Halálba küldött „biorobotok”
Nyáron megkezdődött annak a betonszarkofágnak az építése, amelyet a nukleáris szennyeződés további terjedésének megakadályozására emeltek. Az építmény több tízezer likvidátor megfeszített munkájával készült el mintegy négy hónap alatt. A munkálatok azonban korántsem voltak problémamentesek. A 3-as reaktor tetején található, erősen sugárszennyezett törmelékek eltüntetését távvezérelt gépek segítségével igyekeztek megoldani, a robotok azonban az elképesztően magas sugárzástól működésképtelenné váltak, így emberekkel kellett a gépeket helyettesíteni. Az extrém magas sugárzási szint miatt az ólom védőruhában a tetőre küldött likvidátorok, akiket biorobotoknak neveztek, csak néhány másodpercet tölthettek a radioaktív törmelékek eltakarításával, azonban még ilyen rövid idő alatt is a megengedettnél jóval nagyobb sugárdózist kaptak. Az elhárításban összesen több mint 500 ezer likvidátor vett részt. Esetükben a legóvatosabb becslés szerint is minimum 2200 halálesettel lehet számolni, és különböző mentális és testi betegségek miatt sokan közülük munkaképtelenné váltak.
Közvetlenül a baleset után a legnagyobb veszély a Csernobiltól alig 3 km-re fekvő kisvárost, Pripjatyot fenyegette, amelyet elsősorban a közeli atomerőmű dolgozói számára alapítottak 1970-ben. A gyorsan fejlődő település szovjet mintavárossá nőtte ki magát. Azon a bizonyos szombati napon a város lakói mit sem sejtve végezték hétvégi teendőiket. Bár többen is furcsa fémes ízt éreztek a szájukban, és a városban cirkáló, védőfelszerelésbe öltözött alakok látványa is szokatlan volt, az árulkodó jeleket senki sem vette igazán komolyan. A közel 50 ezres lakosságot azonban másnap, április 27-én több mint ezer busz segítségével evakuálták, és estére már teljesen elnéptelenedtek Pripjaty utcái. A környező legveszélyesebb területekről további mintegy 250 ezer embert telepítettek ki az évek során.
A szél az első napokban a radioaktív hulladékot északnyugati irányba fújta, és a svédországi Forsmark erőművének dolgozói már másnap rájöttek, hogy a nukleáris szennyeződés csak Csernobilból jöhet. A széljárás később megfordult, és Európa számos országát elérte a radioaktív felhő, de a szennyezés mértéke ezeken a területeken elhanyagolható volt. A megengedettnél jóval nagyobb sugárzás érte Ukrajnát és Oroszországot, a legnagyobb százalékban azonban Fehéroroszország területe szennyeződött nukleáris hulladékkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap