Cserben hagyták a császári hadak az erdélyi fejedelmet
2015. december 14. 13:15 MTI
Négyszáznyolc éve, 1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem, író. Önéletrajza nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett.
Korábban
Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, a politikával is ott kezdett el foglalkozni. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, majd kincstartó, végül az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa lett és részt vett a fejedelem hadjárataiban.
II. Rákóczi György fejedelmi tanácsosnak tette meg, de Kemény volt a kancellária nagyhatalmú vezetője is. 1657-ben a fejedelem kudarccal végződött lengyelországi hadjárata során ő is a krími tatárok fogságába esett, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult. Fogságának két bahcsiszeráji esztendeje alatt a szenvedők vigasztalására állította össze Gileád balsamuma című kötetét a zsoltárok és Jeremiás siralmai szövegéből, hozzájuk csatolva a rabok számára írt imádságát.
Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt. Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak.
Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé. A cserbenhagyott Kemény mégis megpróbálta a trónt visszaszerezni, de 1662. január 23-án, a nagyszöllősi csata hevében lezuhant a lováról és szörnyethalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap