90 éve Kisázsiában teljesen kiirtották az örményeket

Nyilvános akasztás Konstantinápolyban Az örmény genocídium emléknapja

A török kormány már az első világháború előtt át akarta telepíteni Szíriába és Mezopotámiába a kétmilliós örmény népet. Más tervek szerint az örményeket - a háborús állapotokat kihasználva - teljesen ki akarták irtani. 1914 szeptemberében brutális kényszermozgósítást hajtottak végre az örmények-lakta vidékeken, csak a nők, gyerekek, öregek maradtak otthon.

Az első világháborúban a török hadsereg vereséget szenvedett Szakikamisnál, s az oroszok elfoglalták Tabrizt. Talaat pasa nagyvezér és Enver pasa hadügyminiszter ekkor úgy döntöttek, hogy végrehajtják az örmények megsemmisítésére korábban készült tervet. A török Dzsevet pasa 1915. február 20-án adott parancsot a vani és dzsejtuni tömegmészárlás megkezdésére. 
 

Éjszaka török egységek szállták meg az örmény negyedeket és összeszedték a fegyvereket. A falvakban kihirdették: minden férfi jelentkezzék egy adott helyen. Az oda érkezőket megkötözték és néhány nap múlva egy elhagyott helyre terelték, majd kivégezték őket.

Van városában és környékén az orosz előrenyomulás némileg csökkentette az áldozatok számát, de a front megmerevedése után a tömeggyilkosságok folytatódtak. A törökök, amíg bíztak a világháborús győzelemben, nem is tagadták az eseményeket. Az örmények tömegesen menekültek külföldre, főleg Orosz-, Franciaországba és az Egyesült Államokba. 1916-ban Török-Örményországot elfoglalták az oroszok, 1918 áprilisában a törökök betörtek a Kaukázus-vidékre, s felkészültek Jereván elfoglalására, de az örmények ötnapos ütközetben megvédték fővárosukat. A törökök visszavonultak az Araksz folyó déli partjára.

 

Az 1918-as breszt-litovszki béke értelmében a szovjet állam visszaadta a területet a törököknek, akik folytatták az örmények üldözését. Az 1920-as sévres-i béke - amelyet a török parlament elutasított - függetlenséget adott (Török)-Örményországnak. Az újabb összecsapások során a török hadsereg elérte a mai határokat, amelyeket az 1921-es karsi szerződésben, majd az 1923-as lausanne-i békében véglegesítettek, az ország háromnegyede török fennhatóság alá került. Az örmények irtása folytatódott, 600 ezer - másfél millió közé teszik az 1923-ig elpusztultak számát. Az örmény tragédiát Franz Werfel könyve, A Musza Dag negyven napja örökítette meg.

 

mult-kor/MTI