Megkerült az elrabolt iraki műkincsek fele
2004. április 2. 10:00
A héten ismét gyarapodott a megkerült iraki műkincsek száma: az elrabolt tárgyak mintegy fele már újra biztonságban van. Legutóbb a jordán és a szír kormány jelentette be: kész visszaszolgáltatni a területén felbukkant, a háború sújtotta ország múzeumaiból származó műkincseket.
Korábban
A nemzetközi szankciók, majd háborúk sújtotta Irak földje még rengeteg, eddig feltáratlan régészeti emléket rejt.
Irán segít az iraki műemlékek helyreállításában
Az Iráni Kulturális Örökség Szervezete bejelentette: szakértőkkel támogatná Irak háborúban megrongálódott értékeinek helyreállítását.
Lőttek az iraki régészeti leleteknek
Egy nemzetközi tudóscsoport olyan térképeket bocsátott az Irak elleni invázióra készülő amerikai hadsereg számára, amelyek segítségével talán meg tudják óvni a több ezer éves leletek nagy részét.
Jordánia műemlékügyi hivatalának igazgatója, Fawaz Khreisha szerint a határőrség és a vámosok által elkobzott tárgyak biztosan múzeumokból származnak, hiszen látszik rajtuk a konzerválás és a szakirodalom is számon tartja őket. A jordán műemlékügyi hivatal az összes tárgyat gondosan lefotózta, a felvételeket pedig egy CD-n elküldte az iraki hatóságoknak. Mint ismeretes, Irak felbecsülhetetlen kincseket őrző nemzeti múzeumát tavaly, Szaddam Huszein hatalmának megdöntése után azonnal kirabolták, és több ezer egyedi műtárgynak veszett nyoma.
A New York Times szintén eheti cikke szerint egyébként tíz hónappal az iraki nemzeti múzeum kifosztása után az elrabolt műkincsek fele már megkerült. A múzeumhoz hasonlóan azonban a tárgyak többsége maga is restaurálásra szorul. Irak vezető tudósainak viszont még ambciózusabb tervük van: igazi, vonzó atmoszférájú nemzetközi tudományos központtá akarják fejleszteni a ma még romokban heverő intézményt.
Az emberiség kulturális örökségének egyedi emlékeit őrző múzeum a Szaddam-rezsimet is megsínylette, hiszen az elmúlt 24 évben a különleges gyűjtemény gyakran zárva volt. A felújítás miatt viszont várhatóan nem is nyit ki még legalább két évig.
Közben a szintén hatalmas kulturális örökségel rendelkező Egyiptomban 5000 egyiptomi fontos (kb. 800 amerikai dollár) óvadék ellenében szabadon bocsátottak egy francia régészt - közölte az AFP hírügynökség. Stephane Rousseau poggyászában hatrátlépéskor ugyanis jópár agyagfigurát és 158 érmét találtak. A francia követség kezességet vállalt azért, hogy a tudós nem hagyja el az országot.
Rousseau és ügyvédje képtelenségnek tartja a vádat, hiszen állításuk szerint a régésznél lévő tárgyak csupán mai utánzatok, és semmi közük sincs ahhoz az ásatáshoz, melyet a francia vezetett. Ha mégis bebizonyosodik Rousseau bűnössége, 3-tól 15 évig terjedő börtönbüntetés elé néz Egyiptomban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05