Európa túl messze van Törökországnak
2005. február 2. 12:54
`Európa iszlamizálódása` és a keresztény kultúrkör fenyegetettsége voltak az első reakciók Törökország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. Az oszmán birodalom historiográfiája számos szemponttal szolgál annak eldöntésére, hogy létezett-e kulturális vasfüggöny a keresztény Európa és az Oszmán török birodalom között. Ismerje meg, hogyan vélekedik minderről egy németországi turkológus!
A törökök pártján állók történeti és geopolitikai érveket sorakoztatnak fel a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán. Kemál Atatürk reformjaira hivatkozva az első világháború utáni török modernizáció sikereit emlegetik: az államot szétválasztották az egyháztól, eltörölték a régi arab írást, jogrendszerüket a nyugati államok mintájára átalakították. Törökország földrajzi fekvése és nyugati határa mindenképpen a törökpárti érveket segíti: Európa és Ázsia határvidékét felügyelő Isztambul megerősödve a Balkánon fekvő területekkel hosszú évszázadokig részese és alakítója volt az európai történelemnek.
Suraiya Faroqhi szerint bizonyosra vehető, hogy a Török Birodalom egyáltalán nem zárta el kapuit a külvilág elöl. Az idegen származású kereskedők hosszú időre megtelepedhettek a birodalom területén, sőt a szerző szerint, még a misszionárius kapucinusok és jezsuiták előtt is megnyíltak az ország határai, abban az időben, amikor több európai államban, vallásuk miatt katolikusokat, protestánsokat, zsidókat üldöztek el otthonaikból. A geopolitika nagyítóján keresztül szemlélve, az oszmánok a 16. század elejétől fogva meghatározó tényezői voltak az európai hatalmi politikának. I. Ferenc (1515-47) francia király indítja el azt a hosszantartó, sok szempontból gyümölcsöző francia-török diplomáciai együttműködést, amely a Habsburgok hatalmi törekvésinek megfékezése irányult. A legfontosabb európai államok követeket tartottak Isztambulban, a törökök pedig a keresztény világba küldött diplomatáik és hűbéres állapotba taszított államocskák (Erdély, Moldva, észak-afrikai államok) közvetítői szerepe révén érintkeztek Európa hatalmaival.
Az oszmán állam sajátos gazdasági és a jogi rendszerének egyik legfőbb ismerve, hogy nem tette lehetővé a tőkeintenzív befektetések megjelenését. Saját bankok hiányában a török hivatalnokok a 18. században francia kereskedők segítségével jutottak hitelhez. Miközben a modern gazdasági rend és a kapitalizmus szellemének kialakulását korrupt közélet, hivatalok adás-vétele gátolta, az Oszmán birodalom igazából a gazdaság megújításához szükséges kulcsfontosságú mechanizmusokat nélkülözte.
A muszlim birodalmat megosztó ideológiai ellentétek mentén egyre élesebbé vált a harc a kormányzati szférában tevékenykedő szunniták és a perzsa siíták között, miközben a vezetőket eltöltő felsőbbrendűségi érzés megakadályozta a nyugatot megjárt török utazókat abban, hogy a keresztény világban szerzett tapasztalataikat az Oszmán Birodalom javára a gyakorlatba ültessék át. A tudás és az aktuális információ átadása szempontjából nélkülözhetetlen írott sajtó nagyon sokáig váratott magára.
A történetírás ugyanakkor mégsem ad egyértelmű választ arra, hogy a törökök mai kulturális világa mennyire áll távol az Európai Uniótól. Elég csupán, ha leszereli az ál-történeti érvelésen alapuló szabályozási törekvéseket. A közös múlt ismerete bizonyosan hozzásegít a csatlakozás folyamata során a politikai és gazdasági kérdések megnyugtató rendezéséhez.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/777.jpg)
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40