Középkori apátság a szemétlerakó alatt
2005. január 24. 11:33 Lukácsi Attila
A Múlt-kor `Budapesti peremkerületek rejtőzködő értékei` című sorozatának első részében a méltatlanul elhanyagolt kánai apátság romjait kereste fel a Kamaraerdő mellett.
Hiába a lakóterület és a 70-es útközelsége, a 202 méteres, névvel el nem látott magaslaton található apátság ma már szörnyű állapotban fogadja a látogatót. Ránézésre nem is érzékelhető, ugyanis benőtte a növényzet, és fuldoklik a hétvégi telektulajdonosok illegálisan lerakott szemetében. A Budapest-térképek többségén nem jelölik, pedig egy turistaútvonal is érinti a területet. Tőszomszédságában egykoron egy katonai objektum volt (akárcsak a szomszédos Vadász-hegy csúcsán), ennek tornya még ma is látható.
A kánai apátság romjait a XIX. század végén fedezték fel a régészek. Sokáig tévesen a Szent Szabina templommal azonosították, ahol a legenda szerint Gellért püspök Budára utazásakor megszállt. Ugyanakkor a kánai apátság neve ismerős volt a forrásokból, de pontos helyét nem tudták ekkor még meghatározni, csak néhány apát neve volt ismerős a XV. század végéről. A romok azonosítása Győrffy György történésznek köszönhető, a régészeti kutatás pedig 1982-ben indult meg H. Gyürky Katalin vezetésével (az ásatásokról 1996-ban könyv is megjelent). Ebből kiderül, hogy a kolostor a XV. században egy tűzvész során teljesen leégett, s bár a XVI. században újjáépítették, végül a török hódításkor elnéptelenedett.
A kolostor a bencés rendé volt, de semmilyen forrás alapján nem azonosítható, hogy ki volt a védőszentje, s ebben a kérdésben a csillagászati vizsgálat sem járt eredménnyel. Erre azért volt szükség, mert a középkori templomok többsége keletelt, vagyis szentélyének irányát, a hossztengelyt felszentelése napján, a védőszent ünnepén a felkelő naphoz tájolják. A hossztengely irányának pontos meghatározása így hozzásegíthet a védőszent azonosításához.
Az ásatás során az is kiderült, hogy helyén a XI. században egy falusi plébániatemplom állt, körülötte temetkeztek a környékbeli falvak lakói. 1412-ből származó források említenek egy óbudai apácát, aki az itteni faluban született. A plébániához tartozott egy igényes kivitelű, hazánkban példa nélküli kis kőépület, amely valószínűleg a kegyúr, és a templom értékeinek őrzésére szolgált. Ezt a XIII -XIV. században lebontották a négyszögű belső udvaros kolostorépület építése során. A templom a kegyúri család temetkezőhelyeként szolgált.
Az ásatást alapos rétegtani megfigyelések kísérték. A rétegek, vagyis az építkezések során keletkezett feltöltések, és az egykoron a felszínt jelentő járószintek, az egykori tűzvészben elégett deszkapadló megkülönböztetése, a különböző szelvényekben megfigyelhető szintek azonosítása igen szemléletes épületrekonstrukciót tettek lehetővé. A rétegekben talált éremleletek - például egy XII. századi velencei ezüstpénz - segítségével az abszolút kormeghatározás is végrehajtható volt. Kiterjedt tárgyi leletanyag került elő az ásatások során: kerámiafazekak, üstök, palackok, fém kések, ollók, sarlók, kapák, kengyelek, csatok, csengők, üvegtárgyak, kőfaragványok egyaránt.
Az apátság elnevezését máig bizonytalanság fedi. Az 1258. évi oklevél egyik kiadásában nyilvánvalóan téves "Kava" szerepel a helyes "Kana" helyett. Ám mégis a "Káva" olvasat vált általánossá a bencés rend, sőt a katolikus egyház névhasználatában, sőt a Budai-hegység egyes turistatérképein máig kávai apátságként szerepel. A "Kána" alakot tette magáévá Győrffy György, és Zolnai László (a budavári szoborlelet feltárója). Tinódi Lantos Sebestyén viszont krónikájában "Kánya" néven említi. A "Kánya" elnevezést az is alátámasztja, hogy Kányakapu volt Sasadpuszta Kánya felé eső határrészének a neve. A Kána vagy Kánya elnevezés személynévi eredetűnek látszik, hisz az Árpád-korból ismerünk hasonló személyneveket (Cana, Kana). Ebből az elnevezésből vezethető le Győrffy György szerint magának a Kamaraerdőnek is a neve. Szerinte a kánai erdő nevét fordították a beköltöző svábok a XVIII. században Kanaer Wald-ra, ebből lett Kammerwald, és ennek magyarra való visszafordítása után keletkezhetett a Kamaraerdő. Ugyanakkor ez nem igazolható a korabeli forrásokból, így hivatalos álláspontnak továbbra is a Rupp Jakab-félét kell tekinteni, miszerint az elnevezés abból ered, hogy a törököktől való visszafoglalás után a magyar királyi kamara birtokában lévő erdős területet nevezték a betelepülő németek Kammerwaldnak, és ez lett magyarra fordítva.
Mit gondol? Mi a teendő az apátság romjainak megóvása érdekében? Itt írja meg véleményét!
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![Múlt-kor magazin 2010/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/623.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40