Spanyol belviszály Franco halállistái körül
2005. január 6. 13:07
A Salamanca-iratok története
A Salamanca-iratok néven ismert archívumot (melynek hivatalos neve Archivo General de la Guerra Civil - A Polgárháború Általános Achívuma) jelenleg Kasztíliában, a salamancai Szt. Ambrus kolostorban őrzik. Az irategyüttes egyértelmű bizonyítéka Franco `kereszteshadjáratának`, melynek során meg akarta tisztítani Spanyolországot mindazoktól, akik ellenezték az 1936. júliusi katonai hatalomátvételt, vagy azoktól, akik a köztársaságiak bukása után véleményükkel szembeszegültek a diktatúrával.
Keresztes hadjárat a másként gondolkodók ellen: nacionalista plakát a spanyol polgárháború idejéből |
Amikor Barcelona 1939. janur 26-án elesett, a várost a megszállók a hatékony kutatás érdekében azonnal 10 szektorra osztották. Az ellenséges dokumentumok felkutatását kb. száz ember végezte, akik munkáját segítette a rendőrség is. Az ügynökök fő célpontjai a közhivatalok, a katalán parlament és az emigráns baszk kormány iratai voltak, de elkobozták és átkutatták valamenyi párt, szakszervezet, iskola, kulturális egyesület (köztük dalárdák, vegetáriánus egyesületek és sportklubok) iratait is.
Betörtek magánkönyvtárakba és a politikusok feljegyzései mellett elkobozták a vezető értelmiségiek magánjellegű jegyzeteit, papírjait is. A kutatás eredményeképp 3500 zsáknyi iratot szállítotak Salamancába, ahol Fraco felütötte a főhadiszállását. Az anyag átvizsgálása után az ügynökök mintegy hárommillió egyéni kartont nyitottak az ellenzékiekről, s ezekre támaszkodva üldöztek, bántalmaztak vagy gyilkoltak meg számtalan embert az 1950-es években.
Az érintettek először 1978-ban követelték vissza a Salamanca-iratokat, azóta pedig egyre sűrűbben és határozottabban. 1996-ban úgy tűnt, a szocialista párt (PSOE) vezette kormány eleget is tesz a követelésenek, ám Salamanca akkori - szintén szocialista - polgármestere hatalmas tömegtüntetést szervezett, melyen az író, Gonzalo Torrente Ballester kijelentette: a Salamanca-archívum a "szerzés jogán" a városé, és az is marad. Az 1996-os választásokon győztes konzervatív Néppárt rákényszerült, hogy bizottságot állítson fel, amely majd dönt az iratok sorsáról. (A bizottságba különös módon egyetlen levéltáros sem került.) 2001 júliusában a bizttság kimondta: az irategyüttes egységességének védelmében egyetlen dokumentumot sem szabad elmozdítani jelenlegi helyéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nem tudta felszabadítani a Szentföldet a fegyvertelen gyermeksereg
- Egy ifjú által kilőtt nyílvessző okozta Oroszlánszívű Richárd vesztét
- Ellentmondásosnak tűnő dolgok fértek meg a középkori ember elméjében
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Ősi tározókból nyerik ma is a vizet India egyes területein
- Hogyan lettek a vikingekből két évszázaddal később normannok?
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- A közhiedelemmel ellentétben jobbára gyalog vívták a rózsák háborújának ütközeteit
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.