A budapesti Várkertbazár helyreállítása halaszthatatlanná vált
2004. november 17. 16:19
A Várkertbazár műemléki helyreállítására készült terv 2004. januárjában elvi építési engedélyt kapott. A beruházó várhatóan még idén a végleges építési engedélyt is megkapja. Az Ybl Miklós által tervezett, világörökség részét képező páratlan műemlékegyüttes gazdag építészeti előzményeiből indul ki az épületegyüttes rekonstrukciós bővítéséről közölt engedélyezési terv, mely az Építészfórumon teljes terjedelemben olvasható.
A beépítés alapgondolata a fővárosi nagykörút helyén hajózható csatornát tervező Reitter Ferenctől származik. Reitter városépítészeti koncepciójára rábólintott a Fővárosi Közmunkatanács nevében Podmaniczky Frigyes és a király is; Ybl Miklósra a markáns elképzelés építészeti megfogalmazása várt.
A budapesti Várkertbazár archív fotókon
"Kétszer dolgoztatták át vele a tervet: az első túl drága volt, a második kicsit unalmas, közben fél évet töltött szanatóriumban tüdőlob miatt, ahová azonban egyik szerkesztőjét is magával vitte, tehát dolgozott. A harmadik, végleges variáció tartalmazza először azt a rámpát, amely a mai kompozíció veleje.
Ybl vagy nem foglalkozott azzal, hogy a Reitter-féle alapállást fölülbírálja, vagy nem jutott eszébe jobb, mindenesetre a budai Duna-part ilyetén földszintes, a Vár felé vizuális kapcsolatot biztosító megfogalmazása nem az ő ötlete volt. A király a lakóhelyéről látni akarta a Duna-partot, ezért magasabb beépítésre, valamifajta konkrét funkció elhelyezésére nem volt mód. Még a földszintes lakóépületek létesítésének lehetőségét is elvetették, mert a kémények füstje zavarta volna a vári lakókat.
Ybl tehetsége ily módon funkcionális kötöttségek nélkül szárnyalhatott; létrehozta a nemzetközileg is páratlan épületegyüttest, amit mai megroggyant állapotában sem lehet eléggé csodálni. Nem csupán a mai kor betegsége a prózaian praktikus gondolkodás. A király úri kedvében gondolhat egy nagyot, de a király meghal, és az utódok nem tisztelik a nagy gondolatot, ha nem találnak benne valami számukra használhatót. A Várkertbazár egész eddigi története során az maradt, aminek épült: királyi ékszer a Duna partja és a Vár között, amiben soha nem volt igazán élet. A Dunával való kapcsolata a forgalom növekedésével megszakadt, a bazárba műkereskedők helyett szobrászok és festők műtermei költöztek, a vízhordók lépcsője helyett szívesebben használják a siklót. Ez az élettelenség sokba került neki: nem akadt, aki gondját viselje. Száz év akárhány kormányának különféle minisztériumai nem engedték, de lehet, hogy nem engedhették meg maguknak, hogy magában való szépségére pénzt költsenek.
Ybl eredetileg árkádsorosra tervezte a Duna-parti homlokzatot. Az remélte, hogy ott forgalom, jövés-menés, csevegés lesz, akárcsak a pesti oldalon. Ezt szeretnénk mi is. A hely páratlan, a kilátás gyönyörű, ha a kávé is finom lesz a teraszon, nem lesz nehéz egyszer végre nem vissza, hanem odaadni a Várkertbazárt a budapestieknek". - olvasható a budapesti Várkertbazár épületegyüttesének rekonstrukciós bővítéséről szóló engedélyezési tervben >>>
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap