I. Lipót császár megnyitja a birodalmi gyűlést

2004. szeptember 13. 12:06

I. Lipót császár megnyitja az új birodalmi gyűlést, hogy segítséget kérjen a Balkán-félszigeten előretörő Török Birodalommal szemben. A törökök terjeszkedése nehézségeket okozott a császárnak. I. Lipót kevés pénzzel és katonával rendelkezik. Azt reméli, hogy a német fejedelmek 20 000 fős sereg kiállítását szavazzák meg. Még a török elleni segélynyújtásnál is fontosabb kérdés a király-, illetve császárválasztás. Lipót "állandó választási feltételeket" követel a fejedelmektől. Ezzel a választófejedelmek elveszítenék a császárválasztásnál gyakorolt jogaikat. A fejedelmek azonban császár hátrányára megerősödtek, így a császár a birodalmon belül csak viszonylag kis hatalommal rendelkezik. Lipót mozgásterét az 1658. VIII. 14-én megalakult Rajnai Szövetség is korlátozza. A fejedelmek ragaszkodnak a császárválasztás kérdésének megvitatásához. A birodalmon belüli politikában olyan jogokat követelnek maguknak, melyek összhangban állnak valódi hatalmukkal.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről