Sztálin és a nemesi cím...
2002. január 16. 20:30
Egy grúziai egyházközség anyakönyve alapján úgy tűnik, hogy a `népek atyja`, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin több, mint egy évvel korábban, 1878. december 6-án jött a világra. Sőt, állítólag még kék vér is csörgedezhetett ereiben.
A történészek szerint talán nem egy Gori városából származó cipész volt az apja, mint eddig tudni vélték, hanem egy szmolenszki nemes, híres utazó és tudós.
Nem tűnik teljesen légből kapottnak az a feltételezés, hogy a szovjet diktátor apja, bizonyos Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij távol-keleti és közép-ázsiai kutató volt, aki a vadlovak felfedezéséről híresült el.
Przsevalszkij, aki a Lop Nor-tótól Tibetig vezetett expedíciókat, megbetegedvén, 1878 tavaszán gyógyulást keresve a Kaukázusba utazott. Gori városában, ahol Maminosvili grúz herceg vendége volt, megismerkedett a herceg távoli, szegény rokonával, a 22 éves, rendkívül szép és művelt Jekatyerina Geladzéval, aki akkor már négy éve volt az iszákos, durva cipész, Visszarion Dzsugasvili felesége.
Jekatyerina elbűvölte Przsevalszkijt, hamarosan randevúzni kezdtek, és kölcsönösen elhalmozták egymást minden földi örömmel. Néhány hónappal a szmolenszki nemes távozása után a grúz asszony egészséges, erős fiúgyermeknek adott életet. Ő volt Joszif Visszarionovics - vagy esetleg Nyikolajevics... Galina Jakovlevna Dzsugasvili, Sztálin unokája elismerte: dédnagyanyjának rendszeresen küldte a Szmolenszkből érkezett pénzt Maminosvili herceg, aki haláláig támogatta a fiatal Joszifot. Különben aligha képzelhető el, hogy miként írathatta fiát Jekatyerina Gori legjobb egyházi iskolájába, még ahhoz is ragaszkodva, hogy Joszif ne csak a grúz, hanem az orosz nyelvet is megtanulja, havi három rubel tandíj ellenében.
A dédunoka mindazonáltal nem tekinti magát Przsevalszkij leszármazottjának, bár elismeri, hogy a híres kutató és nagyapja, Sztálin külsőleg megdöbbentően hasonlít egymásra.
Bár ezeket az adatokat nem mindenki tekinti bizonyítéknak, figyelemre méltó - írja a Kavkaz Center internetes újság -, hogy 1946-ban, amikor Sztálin mindinkább a hazafiság erősítésére törekedett, alapított egy aranyérmet, amelyet Przsevalszkijról nevezett el.
Népszava
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.