275 éve született Moses Mendelssohn német filozófus
2004. szeptember 6. 16:08
Az asszimiláció elősegítője
A viharok miatt Dubno elhagyta őt, s Mendelssohn másokkal folytatta a munkát, az egész Tóra 1783-ben jelent meg. 1781-ben alapította Berlinben a Zsidó Szabadiskolát, ahol nemcsak vallási, de világi, technikai ismereteket is tanítottak németül. A zsidók polgári megjavításáról című röpirata vetette fel az emancipáció kérdését.
A legnagyobb hatása Jeruzsálem, avagy a vallás hatalmáról és a zsidóságról című, 1783-as értekezésének volt, amelyben kifejtette: az állam csak bűntetteket torolhat meg erőszakkal, nem avatkozhat be gondolatokba, s az egyház sem teheti ezt. Szót emelt az egyházi vagyon ellen, az állam és egyház szétválasztása mellett. Azt hirdette: az egyházjog ellentétes a vallással, a zsidó vallás és szokások nem gátolhatják követői polgárosodását, asszimilációját.
Kifejtette, hogy a zsidóságnak nincsenek dogmái, melyeket el kell fogadni az üdvözülés érdekében, a judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, de kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartotta. Nem ismert el csodákat, hit helyett megismerésről beszélt, de a szertartásokat is fontosnak tartotta. E művét mind az ortodox, mind a reformer zsidók fenntartással fogadták, ám Kant, aki többször elismerően írt róla, "megcáfolhatatlan munkának" nevezte.
Amikor Lessinget megvádolták, hogy Spinoza panteizmusát támogatja, ő Barátom, Lessing című művével állt ki mellette. Reggeli órák című utolsó művét Leibniz teizmusának védelmében írta. 1786. január 4-én halt meg Berlinben, halála után gyerekei kezdték a kitérések sorát.
Mendelssohn munkássága bizonyította: a judaizmus szellemét össze lehet egyeztetni a felvilágosodás eszméivel. Így lett a zsidó felvilágosodás vezéralakja, hozzájárulva a zsidóság bekapcsolódásához az európai kultúra főáramába. A vallási tolerancia hirdetésével, tudományos eredményeivel elősegítette a német zsidókat sújtó társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági megszorítások megszűnését, az asszimilációt. Nem akarta a hitet megingatni, csak az ortodoxia túlzásait nyesegette. Bölcselőként nem alkotott önálló rendszert, főleg a XVII-XVIII. századi racionalista hagyományokat folytatta, világosan és érthetően népszerűsítette Wolff, Spinoza, Leibniz és Shaftesbury gondolatait.
Népét még a politikai emancipáció előtt kivezette a szellemi gettóból. Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző az unokája volt.
(Panoráma - Fábri Ferenc)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről
- 10 félresikerült kivégzés a történelemből
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult
- 10 tény a Mona Lisáról
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap