2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Eltemetik Horthy Miklóst

2004. szeptember 3. 20:36

Ötvenezer főre becsülik azoknak a számát, akik megadták a végtisztességet a csaknem negyed évszázadon át uralmon levő kormányzónak Kenderesen, a család székhelyén. Portugáliából szállították át a kormányzó, felesége és fia, ifjabb Horthy Miklós maradványait Kenderesre. A temetést a magyar tengerjáró hajósok szervezete kezdeményezte, és viszonylag szűk körű családi rendezvényként kezdett szerveződni. Végül azonban a kormány több tagja jelen volt, vitát váltva ki mind az ellenzék, mind a magyar vezetést a Horthy-korszak feltámasztásával vádoló román és szlovák sajtó részéről. Kérdés, lehet-e egyáltalán Horthy-korszakról beszélni? Tudniillik lényegesen eltért egymástól a Héjjas Iván, Bethlen István, Gömbös Gyula, Irmrédy Béla, Kállay Miklós vagy Sztójay Döme kormány. A temetés normális kegyeleti aktus maradt, ahogy a családtagok kívánták.
A Horthy-korszak értékelése
1945-ben, a Ludas Matyiban megjelent karikatúra Horthy Miklóst jelölte meg a nemzet háborús vereségének, tragikus helyzetének előidézőjeként. Horthynak tudták be mindazokat a hibás döntéseket is, amelyeket az 1920-1945 közötti kormányzatok hoztak. Sőt a korabeli politikusok, ideológusok tanultak "elődeiktől". Ahogy a Horthy-korszakban minden 1920 utáni nemzeti és társadalmi-gazdasági nehézség okául az 1918 előtti liberalizmust jelölték meg, úgy 1945 után is, minden aktuális nehézségért szintén az előző időszak kormányzati politikáját tették felelőssé. A két háború közötti korszak tárgyilagosságra törekvő újraértékelése részben megkezdődött 1962 után. Megindultak a forrásszerű feltárások, a rendszeren belüli különböző irányzatok és áramlatok közötti differenciálás. Az 1980-as évek történetszemléleti csendes átértékelése tovább tágította a figyelmet: elemzéseiben a közép-kelet-európai térség egészének fejlődésébe illesztette az 1920 utáni Magyarországot, határozottan beszélt már az egész nemzeti hagyományrendszer differenciáltabb megítéléséről: a trianoni sokkról, arról, hogy a nacionalizmus nem a térség egyetlen, hanem "csak" egyik nacionalizmusa volt. Felvetette az 1945 előtti társadalom ma is értéket képező erőinek "rehabilitálását", nem utolsósorban a korábban egyoldalúan elítélt nemzeti középosztály, a gazdagparasztság, a városi kispolgárság és a művelt munkásréteg érdemeinek kiemelését. Amelyeket az 1948 utáni proletárdiktatúra megsemmisített, és így a történetírás megítélésében is negatív jelzőket kaptak. A politikai rendszer - a 3 T jegyében - "tűrte" e felfogást, de nem vonta le a következtetéseket: propagandájában a régi történeti-politikai elemeket fel kell adnia. Ez is okozta, hogy az 1945 előtti történelem számos kérdése (a volt politikai elit, személy szerint Horthy érdemei, a háborús felelősség stb.) politikai anyagot jelentett 1990-ig.


Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár