Márton napi vigasságok

Márton a libás szent

Az év 11. hónapjának 11. napja sok ember számára már önmagában elegendő ahhoz, hogy ünnepeljen, ezért november 11-én pontban 11 órakor kezdődnek Németországban a Márton-napi ünnepségek. A kiadós lakomát kedvelőknek összefut a nyál a szájukban, ha csak rágondolnak a hagyományos libapecsenyére. Sok paraszt viszont szívesen törölné november 11-ét a naptárból, mert az éves haszonbértörlesztés fizetését juttatja az eszébe.

Régmúlt időkben ezen a napon kapták meg bérüket szolgálók, szolgálólányok és módjukban állt gazdát cserélni. Márton-nap jelentőségét mutatja az is, hogy Poroszországban 1810. november 11-én törölték el a jobbágyrendszert.



Kezdetben Márton napja nemcsak a tél kezdetét jelentette, hanem a karácsonyt megelőző (akkor még) hat hetes adventét, a böjtölés időszakáét is. Márton nap előestéjén ezért jókora lakmározást csaptak. A római egyházban csak később honosodott meg a négyhetes adventi időszak.

A paraszti gazdaságokban Márton napon levágták a jószág egy részét, mert már nem lehetett kihajtani a legelőre és a takarmány túlságosan sokba került. Ilyenkor vágták le az első hízott libákat is és jól belaktak velük az adventi böjtölés előtt.

A Márton-napi lámpás felvonulások eredete 1910-re nyúlik vissza és a nyugat-vesztfáliai Bocholtban rendezték meg őket első ízben. Ezzel értek véget a kolduló felvonulások, amelyeken gyerekek kopogtattak be a házak ajtóin és adományokat kértek.



Martinus a szent életű katona

Az ünnep eredete Szent Mártonra vezethető vissza, aki 397. november 8-án hunyt el Candes-ben, a püspökségéhez tartozó kis lélekszámú helységben. Martinus - a későbbi Szent Márton - 316-ban a római Savariában - mondhatni, "Ó-Szombathelyen" született. Apja római tribunus volt, akinek kívánságára Martinus 15 éves korában beállt katonának. A legenda szerint 18 esztendős volt, amikor kardjával kettészelte köpenyegét és egyik felét odaadta egy hidegtől vacogó koldusnak. Röviddel ezután, az időközben Galliába áthelyezett római katona Amiens-ben áttért a keresztény hitre, otthagyta a katonaságot és misszionárius lett.

Mártont 371-ben a Loire-menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint libaólba rejtőzött, nehogy megválasszák, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét. Halála után meglepő gyorsan terjedt el tisztelete és a katolikus egyház szentjei között nem akármilyen helyet foglal el: Szent Márton az első oltárra emelt keresztény, aki nem szenvedett mártírhalált. Franciaországban Chlodvig király (481-511) uralkodása alatt a "nemzet szentjévé" nyilvánították.

Széles körben elterjedt tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak Karintia osztrák tartományban 44 Szent Mártonnak szentelt templom létezik. Márton-nap előestéjén számos parókián Márton-körmenetet tartanak, amelyen gyermekek lámpásokkal vonulnak fel. Utána a felnőttek elfogyasztják a hagyományos Márton-napi libát, amelyhez szokás szerint újbort (Ganslweint, azaz libabort) isznak - áll a dpa és az APA összeállításában.