Az Ermitázs volt az uralkodók közötti „műkincsháború” győztese

Az Ermitázs fényűző belső tere napjainkban (Wikipedia / Safa.daneshvar / CC BY 4.0)

Az Ermitázsnak ma otthont adó legelső épületet, a Téli Palotát 1754-ben Nagy Péter lánya, Erzsébet kezdte el építteteni. A cári család téli tartózkodási helyének szánt fényűző rezidencia befejezésére egészen II. (Nagy) Katalin trónra lépéséig kellett várni. A múzeum megalapozása lényegében összeforrott a cárnő nevével. A már elkészült palota mellé a későbbiek folyamán több épületet is emeltetett.

Szintén nevéhez köthető az intézmény gyűjteményének alapját képező műtárgyak megvásárlása. Az uralkodónő az általa nem igazán kedvelt Nagy Frigyes ügynökétől vásárolta a tárgyakat, egyfajta fricskának szánva ezt Frigyes ellenében. A porosz király ugyanis annyi pénzt költött az akkor már lezárult hétéves háborúra, hogy nem engedhette meg magának a korábban megrendelt gyűjteményt, amelyet Katalin viszont készségesen megvásárolt a kereskedőtől, ezzel is mutatva a cárok páratlan gazdagságát.

Napóleon hagyatékából is kerültek műkincsek az Ermitázsba

A gyűjteményt a későbbi orosz uralkodók nem csak gondosan megőrizték, de tovább is bővítették. I. Sándor többek között Rembrandt és Rubens műveivel gazdagította az Ermitázs termeit, amelyet Napóleon egykori feleségének örököseitől vásárolt meg. 1837-ben komoly veszélybe kerültek a cárok kincsei, ugyanis kigyulladt és három napon keresztül égett a Téli Palota.

A tüzet állítólag kilométerekről is látni lehetett. A lángokat végül sikerült megfékezni és a műtárgyak többségét kimenekítették. A helyreállítási munkálatok több, mint egy évig tartottak.A következő nagy lépés I. Miklós nevéhez köthető, aki már a nyilvánosság felé kívánt nyitni. Megbízásából egy újabb épület készült el 1852 februárjában, amelyben már a nagyközönségnek kiállított műtárgyak kaptak helyet.

A lángoló Ermitázs

Mindeközben a gyűjtemény is folyamatosan bővült; 1865-ben például Leonardo da Vincinek tulajdonított festménnyel, a Madonna Litta című képpel lett gazdagabb az intézmény. Később, az első világháború idején festmények és szobrok helyett sebesült katonák töltötték meg a Téli Palotát.

Veszélyben az Ermitázs

Az egykoron sokak számára már untig ismételt „nagy októberi szocialista forradalom” egyik lépéseként a bolsevikok 1917-ben elfoglalták a palota épületét és azt nyilvános múzeumként kívánták működtetni a továbbiakban.

De a két háború közötti szovjet vezetés nem éppen a műértéséről vagy a múzeumgyarapítás iránti elkötelezettségéről volt híres, aminek következtében több ezer műalkotást adtak el az Ermitázs kollekciójából. Olyan páratlan kincsek vesztek el ekkor az intézmény számára, mint Raphael Alba Madonnája vagy Tiziano Vénusza tükörrel. A második világégést követően ezt az űrt a Németországból zsákmányolt kincsekkel próbálták pótolni. A több tucat festmény meglétét a múzeum az 1995-ös Rejtett kincsek című kiállításával fedte fel.

Az Ermitázs pompás belső tere (Wikipédia / Poudou99/ CC BY-SA 4.0)

Ma az Ermitázs Oroszország és a világ leglátogatottabb múzeumainak egyike. A teljes tárlat bejárására csak a legbátrabbak vállalkoznak, ugyanis ez legalább öt órát ölel fel. A nagyközönség az állandó kiállítások között megismerkedhet az ókori Egyiptom kincseivel, de a középkori Dagesztán művészetébe is kaphat betekintést Szentpétervár grandiózus múzeumában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai