56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?

Újságos bódé Budapesten. Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

Látványos szakítás a múlttal

Az egy nappal korábban még elképzelhetetlenül bátor, szókimondó nyilatkozatot a késő délutánra radikalizálódott tömeg sokkal inkább relikviaként, mintsem programként vette kézbe. Csakúgy, mint a Szabad Ifjúság kétoldalas rendkívüli „röpiratát”, melynek rövid vezércikkének címe már azt hirdette: „Miénk az utca”.

Pedig az alkalmi újságban már olvashatók voltak a délelőtt még betiltott, majd váratlanul mégis engedélyezett egyetemista tüntetésen skandált rigmusok, mint például: „Munkás, diák egyet akar, jöjjön velünk, aki magyar!”, meg hogy: „Vesszen az önkény, éljen a törvény!”, és – akkor elmaradhatatlan követelésként – „Ne csináljunk mindent késve, Nagy Imrét a vezetésbe!”

A Szabad Ifjúság a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a DISZ-nek volt a napilapja, amelyet akkor már öt esztendeje Csatár Imre főszerkesztett, aki kinevezése után igen invenciózus zsurnalisztának bizonyult. A nem sokak által olvasott apparatcsik-bikkfanyelvű ifjúsági közlönyt 1954-ben sok tízezres példányszámú lappá növesztette azáltal, hogy a svájci futball-világbajnokságról – a hazai lapok közül egyedüliként – naponta közölt friss fényképeket a magyar gólokról.

A forradalom első napján azonban a Szabad Ifjúság (is) késett. A tanácstalan szerkesztőség – mint azt Csatár 1986-ban, e sorok írójának adott életútinterjúban mesélte – akkor ocsúdott fel, amikor 23-án kora délután megjelent náluk a rákosistaként ismert (1956 után kádáristává lett) politikai bizottsági tag, Kiss Károly azzal a központi üzenettel, hogy a sajtó „ne öntsön olajat a tűzre”.

A kirendelt cenzor a szándékával ellentétes eredményt ért el, a Szabad Ifjúság rendkívüli – utóbb, a Kádár-korszakban ellenforradalminak titulált – száma kinyilvánította: a szerkesztőség teljes mértékben szolidáris az utca népével.

Szintén nem mellékes, hogy három nap múltán, 27-én az újabb rendkívüliként jelzett lapszám fejlécéből hiába tüntették el a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszót, a következő napokban pedig a DISZ jelvényét, illetve „lapgazda” voltát is, a Szabad Ifjúság számai forradalmi tartalmuktól függetlenül, csupán kommunista múltjuk okán gyakran utcai máglyákon végezték. A rapid névváltoztatás viszont segített: a Magyar Ifjúságot mint „az ifjúmunkások forradalmi tanácsának lapját” már vették, mint a cukrot.

A forradalom napjaiban nem csak a Szabad Ifjúság szakított látványosan a múltjával, s nyitott új lapot saját történetében. Ez történt még három másik újsággal, a Szabad Népből Népszabadságra, a Néphadseregből Magyar Honvédre, a Népsportból Magyar Népsportra keresztelt orgánumokkal is. A névváltások azonban eltérő okok miatt, és egymástól meglehetősen különböző módon történtek.

„Népszabadság-halmok” hevernek a földön 1956. november 13-án (Kép forrása: Fortepan/ Pesti Srác2)

Noha a rendszerváltás óta a forradalom lapjai nemcsak a könyvtárak zárt részlegéből kerültek ki, és reprintkötetek sorában is fellapozhatóak, a történetírás máig adós az 1956-os sajtónyilvánosság históriájának számbevételével.

S hogy lenne miről írni, azt talán leginkább a forradalom két hetében megjelent országos lapok fejléceinek és impresszumainak tüzetesebb szemrevételezése igazolja. Egy-egy lapnak – normál esetben – a neve és a fejléce az újság védjegye, impresszuma pedig a legunalmasabb közlemény, a kötelező „gomb” a napi újságkabáthoz, amely a szerkesztőség, a kiadó, a nyomda legfontosabb adatait, a „felelősök” neveit tartalmazza.

1. Látványos szakítás a múlttal
2. Régiek és újak
3. Eltűnő Kossuth-címer
4. „Ahogy lehet – úgy kell”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca