Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, a két szuperhatalom vezetője

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a második világháború alatt szövetségesként harcolt Németország ellen, de a háború után a két szuperhatalom szembekerült egymással. Kiépültek szövetségi rendszereik, a hidegháború éveinek kétpólusú világában az egyik fél nyeresége egyben a másik fél veszteségét is jelentette.

A felhalmozott atomfegyvereken alapult a kölcsönös elrettentés doktrínája, azaz hogy egy esetleges fegyveres konfliktus mindkét fél totális megsemmisülésével járna. A két szuperhatalom közvetett módon – harmadik fél bevonásával – harcolt egymás ellen a koreai, a vietnámi háborúban, a Közel-Keleten.

A Sztálin halála után, 1953-ban hatalomra került szovjet vezető, Nyikita Hruscsov békülékenyebb politikát folytatott. 1959-ben sor került az első szovjet-amerikai csúcstalálkozóra Hruscsov és Dwight Eisenhower amerikai elnök között, de ennek jobbára csak szimbolikus jelentősége volt. A klasszikus hidegháború a világot a nukleáris háború szélére sodró 1962-es kubai rakétaválsággal lezárult, az 1960-as évek végén megkezdődött az enyhülés folyamata.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1972-ben aláírta a fegyverkezési versenyt megtörő SALT-1 (Strategic Arms Limitation Talks – tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról) megállapodást, 1975-ben megrendezték a helsinki csúcstalálkozót, amelynek záróokmánya többek között kimondta az emberi jogok tiszteletben tartását. 1979-ben még megszületett a SALT-II megállapodás, de az év végén az afganisztáni szovjet beavatkozás után a viszony mélypontra süllyedt, megkezdődött a „kis hidegháború”.

Az Egyesült Államok rakétákat telepített Nyugat-Európába, bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát, majd a Szovjetuniót „a gonosz birodalmának” nevező Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban meghirdette a csillagháborús tervnek is nevezett űrfegyverkezési programot (Stratégiai Védelmi Kezdeményezés – SDI).

A két szuperhatalom viszonya csak 1985-től javult, miután a szovjet viszonylatban fiatalnak számító, energikus Mihail Gorbacsov került a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkári tisztségébe. A szovjet rendszert megreformálni akaró Gorbacsov a Nyugattal való kapcsolatok normalizálására törekedett: a korábban megrekedt START-tárgyalások újraindítását javasolta a hadászati fegyverzetcsökkentésről, és újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozót kezdeményezett.

A „kis hidegháborút” lezáró, 1985 novemberében megrendezett genfi csúcstalálkozón a személyesen első ízben tárgyaló Gorbacsov és Reagan nézetei a legfontosabb vitás kérdésekben nem közeledtek egymáshoz, de abban egyetértettek, hogy az atomháborút el kell kerülni, és elvként leszögezték, hogy egyik fél sem törekszik katonai fölényre.

A párbeszéd következő jelentős állomása az 1986. október 11–12-i csúcstalálkozó volt. Helyszínül a Moszkva és Washington között „félúton” fekvő Izland fővárosát, Reykjavíkot választották, a két vezető a korábban a francia konzulátusnak, majd a brit nagykövetségnek helyt adó épületében, a Höfðiben ült tárgyalóasztalhoz.

A Höfði épülete (Wikipedia / Polarlys / CC BY-SA 3.0)

A tanácskozás eredetileg a szovjet vezető amerikai látogatását készítette volna elő, és Reagan többek között az emberi jogok és az afganisztáni szovjet beavatkozás ügyét is fel akarta vetni. Gorbacsov azonban – szakítva az addigi defenzív szovjet taktikával – radikális leszerelési javaslatokkal állt elő, és a megbeszélések erről a témáról folytak.

A tárgyalások biztatóan haladtak, több fegyverzetkorlátozási témában elvi egyetértésre jutottak, de az utolsó pillanatban megfeneklettek: Reagan a „csillagháborús” programhoz való ragaszkodása miatt konkrét megállapodások nem születtek.

A reykjavíki csúcs mégis áttörésnek bizonyult, a két vezető egy évvel később, 1987. december 8-án Washingtonban aláírhatta a megállapodásokat a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták leszereléséről és megsemmisítéséről, valamint a hadászati támadó fegyverek állományának 50 százalékos csökkentéséről.

Reagan és Gorbacsov a Höfði ajtaja előtt

A hadászati és űrfegyverekre vonatkozó újabb egyezségek jogi formába öntését meghiúsította az amerikai csillagháborús program, előrelépést csak 1991-ben hozott a START-szerződés (Strategic Arms Reduction Treaty – hadászati fegyvereket korlátozó egyezmény).

Mihail Gorbacsovot 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint a szovjet politikus vezető szerepet játszott a nemzetközi békefolyamat előmozdításában, a kelet-nyugati kapcsolatok alapvető átalakulásában, és a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán