V. Orbán pápa kiadja bulláját a pécsi egyetem megalapításáról
2004. augusztus 13. 02:56
A 14. század közepén alapították Közép-Európa első egyetemeit: a német császárrá választott IV. Károly 1348-ban, Prágában, Nagy Kázmér 1364-ben, Krakkóban, Habsburg Rudolf herceg egy évvel később Bécsben. A középkori egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. Miután nem tartoztak a város jogi hatalma alá, igyekeztek saját érdekvédelmet, egyetemi autonómiát kialakítani. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette. Az első Magyarországon létrehozott egyetem alapítását 1367 szeptember 1-jén hagyta jóvá V. Orbán pápa. A négy kar közül csupán az alapképzést biztosító bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte. Feltételezhetjük, hogy az orvosi kar is működött. Az egyetem létesítésében nagy szerepet játszott az egyetem első kancellárja, Bergzabern-i Vilmos pécsi püspök, a királyi kápolna ispánja. Az indíték: az egyetemet végzett jogászokra elsősorban a királyi kápolnának volt szüksége. Pécs városa is alkalmasnak bizonyult az egyetem létesítésére. A pécsi püspökség a leggazdagabb jövedelemmel rendelkezett. A székesegyházban sok kanonok működött, akik biztosítani tudták a megfelelő műveltségi közeget. A város területe is nagy volt, és a koldulórendek jelenléte a település anyagi biztonságára utal. A pécsi egyetem azonban nem bizonyult életképesnek. Hiába indult be az oktatás, hívtak külföldi tanárokat, 20-25 év fennállás után, 1390 körül az egyetem elhalt. Megszűnéséhez több ok vezethett. Egyrészt már Lajos sem támogatta anyagilag az egyetemet, és ez a tendencia a halála után bekövetkező polgárháborús időszakban tovább folytatódott. Másrészt megmaradt a környező országokban található egyetemek látogatottsági szintje. Harmadrészt a magyar joggyakorlat nem a római illetve a kánonjogon, hanem a szokásjogon alapult. Ennek elsajítátásához nem volt szükség egyetemi képzésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Két év ostrom után Bécsújhely mégis kénytelen volt megnyitni kapuit Mátyás király előtt
- Máig rejtély, hogy hova temették el Kazimierz Pułaskit, az az amerikai lovasság egyik atyját
- Kétségbeesett puccskísérlet sem tudott változtatni a japán császár álláspontján a II. világháborús kapitulációt illetően
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Indokolatlanul bélyegezte árulónak a közvélemény Görgei Artúrt
- Zrínyi Miklós és Arany János is ódákat zengett Hunyadi János vitézségéről
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 14:20
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon 11:20
- 11:20
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca 09:50
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson 09:05
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója tegnap
- Winston Churchill ifjúkora tegnap
- Olaszországi tartózkodása idején lépett kapcsolatba Garibaldival Pulszky Ferenc tegnap