Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot

Brit csapatok a front felé vonulnak, 1940. június

Miután a Wehrmacht 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, a lerohant Varsó szövetségesei, a franciák és a britek, akik az elmúlt évek folyamán igyekeztek Hitler minden területi követelését kompromisszumos, békés úton teljesíteni, hadat üzentek Németországnak.

A két nyugati nagyhatalom azonban ennél többet nem tett, így a németek, illetve a lengyeleket hátba támadó Szovjetunió pár hét alatt bekebelezte Lengyelországot.

Ez volt a „furcsa háború” időszaka, amelynek során apróbb összeütközésekre került sor szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Lengyelország lerohanása idején nyugaton a szövetséges erők 110 hadosztálya nézett farkasszemet mindössze 23 német hadosztállyal.

Hitler látva a tépelődést, a keleti sikeres erődemonstráció hatásában bízva békeajánlattal fordult a franciákhoz és a britekhez, akik elutasították azt. A náci vezér ekkor kiadta a parancsot a franciaországi hadjárat kidolgozására.

A német vezérkar óvatos volt: „Franciaország nem Lengyelország” – mondták Hitlernek és egy visszafogott tervvel rukkoltak elő. Nem a kiütéses győzelem lebegett a szemük előtt, mindössze Hollandia, Belgium és Északkelet- Franciaország elfoglalását tűzték ki célul, hogy a német hadiipar számára fontos Ruhr-vidéket biztosítsák.

Náci előrenyomulás Franciaországban (Kép forrása: Wikipédia/ Hans Riemann (1920-2006)/ CC BY-SA 4.0)

Hitler nem volt maradéktalanul elégedett a tervvel, és egy megbeszélés során a térképen a Belgium területén elterülő sűrű erdő borította hegységre, az Ardennekre mutatott. Megkérdezte, hogy itt átjuthatnak-e német erők. Heves fejcsóválás volt a válasz. Erich von Manstein tábornok viszont támogatta a Führer ötletét és kidolgozta merész tervét az áthatolhatatlannak vélt Ardennek meghódítására.

A vezérkar nem osztotta a véleményét, ezért javaslatát lesöpörték az asztalról. Manstein viszont nem adta fel, találkozót kért Hitlertől, aki el volt ragadtatva az ötlettől, és mivel az eredeti, visszafogottabb haditerveket a belgák megszerezték és tudatták a szövetségesekkel, lehetőség kínálkozott Manstein merész tervének megvalósítására.

A szövetségesek a fő csapást a német jobbszárnyon, Belgium „járható” részén várták. A franciaországi hadjárat 1940. május 10-én kezdődött és május 15-ére a németek már legyőzték Hollandiát. A német jobbszárny a belgiumi csatatereken is sikert sikerre halmozott, ám a nagy meglepetés még csak ezután jött.

A brit haderők evakuálása

A német XIX. páncélos hadtest Heinz Guderian tábornok vezetésével megkezdte a franciák által átjárhatatlannak vélt Ardennek átszelését. Guderian csapatait nem akadályozták a fák, a páncélosok sokszor átgázoltak rajtuk, így a német alakulatok hamarosan átkeltek a Meuse (Maas) folyón is.

A németek nagyobbrészt ennek a merész húzásnak köszönhették győzelmüket. A másik ötlet a páncélos hadosztályok önálló, koncentrált bevetése volt, amelyek a német légierő támogatásával megállíthatatlanul haladtak előre. A szövetségeseknek hiába volt 3200 harckocsijuk szemben a németek 2400 tankjával, azokat nem tudták egy helyszínre összpontosítani. Guderian elképesztő iramot diktáló páncélosai május 21-én már elérték a La Manche csatorna partját.

A hátukban lévő német gyalogság szilárd védelmi vonalat épített ki a német balszárnyon. Bezárult a gyűrű a Belgiumba szorult brit expedíciós és a francia erők körül, akik Dunkerque felé hátráltak, hogy ott tengerre szállva elkerüljék a megalázó fegyverletételt. A szövetségesek részéről a dunkerque-i evakuáció volt a franciaországi hadjárat egyetlen dicsőséges része, ugyanis sikerült 200 ezer angol és 140 ezer francia katonát áthajóztatni Angliába.

A franciaországi hadjárat második szakasza június 5-én kezdődött. A németek kiiktatták a francia–német határon kiépített Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére. Június 14-én elesett Párizs. Ami nem sikerült a németeknek négy év alatt az első világháborúban, azt véghez vitték a második világégés során szűk másfél hónap alatt. Franciaország június 22-én kapitulált. Hitler újra kelet felé, a Szovjetunió felé tekintett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
• Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
• Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
• A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
• A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
• Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
• A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai