Átadták a Károlyi-kastély megújult lovardaépületét

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély madártávlatból (MTI / Vasvári Tamás)

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára a szalagátvágás előtt elmondta, hogy a Lázár János miniszter által kezdeményezett beruházáshoz három év munkája mellett 1,9 milliárd forintnyi uniós és nemzeti forrás biztosítására volt szükség.

Ágh Péter kiemelte, a felújítás megvalósítása meggyőző példája annak, hogy a műemlékek felújításához és üzemeltetéséhez az államnak partnerekre van szüksége.

A kastélytörvény – tette hozzá a politikus – lehetőséget biztosít arra, hogy a jelentős vagyonok felett rendelkező magyar elit a sport mellett „tekintse küldetésének és történelmi felelősségének a nemzet kulturális örökségének megőrzését és gyarapítását, az abban való részvételt is”.

Ágh Péter hangsúlyozta, hogy Károlyi György a kastély utolsó tulajdonosának leszármazottjaként negyedszázada jó gazdaként egy vagyonkezelő részvénytársaságot irányít, miközben az épületegyüttes tulajdonosa a magyar állam.

Az üzemeltetés és a felújítás mögött az állam és a magántőke példás együttműködése áll, ez a működési modell megelőzte korát – zárta köszöntőjét az államtitkár.

Károlyi György elmondta, hogy a Nemzeti Kastély és Várprogram keretében a Károlyi József Alapítvány másfél milliárd forintos uniós támogatás és hazai források felhasználásával a turisztikai vonzerő növelése érdekében végzett fejlesztéseket.

Megvalósult a nagyistálló épületének műemléki felújítása, benne egy új látogatóközpont kialakítása és a Károlyi család életét bemutató kiállítás létrehozása, valamint a kastélyban található történeti termeket műtárgyakkal és korhű bútorokkal rendezték be. A felújítást az alapítvány konzorciumban valósította meg a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft-vel.

Beszámolt arról is, hogy idén befejeződött a jogi értelemben vett birtokegyesítés. Az alapítvány az évi 30 ezer látogatót fogadó ingatlanegyüttes minden helyrajzi számára használati jogot kapott, tekintettel arra, hogy közfeladatot lát el, beleértve a 22 hektáros arborétumot is.

A kastély építtetője, Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt. Az 1838-as pesti árvíz idején evezősökkel csatlakozott Wesselényihez, az árvízi hajóshoz, és körülbelül kétszáz ember lelt menedékre a Károlyi-palotában.

Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen színházat alapított: 1940. november 29-én nyílt meg a Madách Színház Pünkösdi Andor vezetésével.

A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig. Végül az addig Párizsban élő Károlyi György 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja volt a kastély felújítása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege