Budapesten nyílt meg a világ első állandó Robert Capa-kiállítása

Kép forrása: MTI / Kovács Tamás

A Capa Központ 2013-ban részben azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a magyar állam által 2008-ban megvásárolt Robert Capa-gyűjteményt – idézte fel a kiállítás keddi sajtóbemutatóján az intézmény igazgatója.

Kőrösi Orsolya emlékeztetett arra, hogy a neves fotográfus öccse, Cornell Capa és monográfusa, Richard Whelan által válogatott, Robert Capa teljes pályafutását felölelő sorozatból mindössze három készült; ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé.

A 937 kópiát tartalmazó Mestergyűjtemény bemutatását célzó kiállítótér kialakítása 2017-ben kezdődött; a kormányzat 2017-ben és 2021-ban összesen 813 millió forinttal járult hozzá a felújításhoz és a kiállítás megépítéséhez – közölte.

Elmondása szerint a Capa-életműtárlatnak az épületben 1912-ben kialakított, szecessziós moziterem (melyben korábban a Tinódi mozi, majd a Budapesti Kamaraszínház működött) ad otthont, átfogó átalakítást követően.

A látogatók 137 Robert Capa-fotóval találkozhatnak (ezek műtárgyvédelmi okokból időnként cserélődnek majd), vetített formában pedig további 400 felvétel látható.

Csizek Gabriella kurátor a kétszintes kiállítás szerkezetéről szólva elmondta, a képtereket információs terek egészítik ki, amelyek a Friedmann Endre néven született fotográfus életútját, személyiségét és a korabeli fotográfiát mutatják be interaktív felületeken, filmfelvételeken, rádióinterjúkon, vetített képeken és dokumentumokon keresztül.

A Robert Capa-fotók kronologikus sorban jövetik egymást, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban.

Ez az útvonal nemcsak időbeli és térbeli séta, de egyúttal egyfajta belső út is, amely végigköveti az 1920-as évek elején Budapestről elinduló, majd szinte valamennyi kontinensen megforduló és dolgozó Capa művészi és magánéleti kiteljesedését, majd annak tragikusan hirtelen befejeződését.

A látogató a korai munkák után megismerheti a spanyol polgárháborúban készült, ikonikus Capa-képeket (köztük a világhírnevet elhozó A milicista halálát), majd a japán-kínai háborúban és a második világháború hadszínterein, például a normandiai partraszállás során készített felvételeket.

Capa kameráján keresztül feltárul a frissen felszabadult területek élete, a háború utáni Budapest, a születő Izrael vagy a vasfüggöny leereszkedésére készülő Szovjetunió mindennapjai. A pusztítás és újjáépítés képei mellett felvillan a „napos oldal” is, hiszen Capa a korabeli művészeti élet számos alakját is megörökítette, a záró felvételek azonban ismét háborúba, a harcok sújtotta Indokínába visznek, ahol Capa az életét áldozta utolsó fotóriportjának elkészítéséért.

A mintegy 500 négyzetméteren megvalósult kiállítás egyben Robert Capa születésének 110. évfordulója előtt is tiszteleg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye