10 tény az Árpád-házi királylányokról

Szent Piroska (jobbra) férjével, Komnénosz II. János császárral és a Jézust tartó Szűzanyával

1. Árpád-házi Judit, Géza és Sarolt elsőszülött gyermekeként Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem, majd Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége lett. Nevét az Ószövetségből ismert, városmentő hős asszonyról kapta.

2. IV. Béla és Nikaiai Márta legidősebb gyermeke, az 1999-ben, hatszázezer hívő előtt II. János Pál pápa által szentté avatott Kinga ma Lengyelország és Litvánia védőszentje.

3. Szent László idősebb leánya, Lea hercegnő apjának a kunoktól való félelmében, mintegy biztosítékként került Kijevbe, s lett Jaroszláv kijevi herceg hitvese.

4. Szent László másik lánya, Piroska bizánci császárné II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége volt. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját, mely során az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.

5. Margit királyi hercegnő és II. Iszaakiosz bizánci császár frigyét egy különös törvény értelmében adók formájában a birodalom lakóinak kellett megtéríteniük a konstantinápolyi nagy császári palota javára.

6. V. István gyermeke, Katalin egy szokatlan leányvásár során lett szerb királyné: a macsói bánságot megtámadó, majd elfogott I. Uros király csak akkor szabadulhatott a fogságból, ha fia, a trónörökös elveszi István 12 éves lányát.

7. Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények hercegnőjének is szokás nevezni: már az első gyermekének születése után, 15 évesen menedékhelyet teremtett a gyermekeknek, férjével pedig a hajléktalanoknak szegényházat alapítottak.

8. Szent Margit esetében bátyjának, V. Istvánnak a kezdeményezésére már 1271-ben megindult a szentté avatás pápai elővizsgálata, de arra csak több mint hatszáz esztendővel később, XII. Pius pontifikátusa alatt (1942. július 23.) került sor.

9. A jó sakkozó hírében álló Boldog Jolán nevének pontos eredete a mai napig nem tisztázott: egy 19. századi történeti munka által Ilonának (Jolan) nevezett királyné a poseni levéltár szerint Jolánta, az apja, IV. Béla meglátogatásáról fennmaradt forrás azonban Jolennek szólítja.

10. Az utolsó Árpád-házi lány, Boldog Tössi Erzsébet III. András és Fenenna gyermeke volt. Édesapja korai halála után elhagyta az országot, 1310-től 28 éven át, élete végéig a tössi Domonkos-rendi házban lelt otthonra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók