Fiókba zárt fémkeresztje fedte fel az urán titkát Becquerelnek
2023. március 1. 11:20 Múlt-kor
Antoine Henri Becquerel úgy fedezte fel a radioaktív sugárzást, hogy eleinte fel sem tűnt neki, milyen fontos jelenséget ismert fel. A Curie-házaspárral folytatott közös munka döbbentette rá, hogy apja és nagyapja örökségeként nemcsak folytatta a fizikatudomány művelését, de 127 évvel ezelőtt, 1896. március 1-jén egy fontos felfedezéssel gyarapította is azt.
![Becquerel](/ih0Ax/article/main/.630x1260/62480.jpg?lavid=433055)
Korábban
Antoine Henri Becquerel 1852-ben született Párizsban. Számára a fizika mondhatni családi ügy volt. Apja és nagyapja is fizikus, akadémikus volt, emellett mindketten vezették is a párizsi Természettudományi Múzeum fizika tanszékét. Sőt, 1878-ban született fiából, Jeanból is fizikus lett.
A párizsi Muséum d'Histoire Naturelle és az Ecole Polytechnique fizikaprofesszoraként Becquerel kezdetben polarizációs kísérleteket végzett. 1896 elején azonban egy felfedezés más irányba terelte.
Wilhelm Röntgen ekkor publikálta a róla elnevezett sugárzást bemutató tanulmányát. Eredményei nyomán a világ számos pontján akarták kideríteni, hogy a napsugárzás hatására, természetes körülmények között világító anyagok is kibocsátanak-e efféle sugarakat.
A nagy erőkkel megindult foszforeszkálási kutatások sorába illeszkedett Becquerel kísérlete is. A francia fizikus megállapította, hogy az uránszurokérc fényérzékeny lemezen akkor is elfeketedéssel járó kémiai reakciót idéz elő, ha az urán tartalmú anyagot nem teszi ki előzetesen napsugarak hatásának.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Az történt ugyanis, hogy a kísérleteihez szükséges napos időre várva a fényképlemezét, rajta egy fémkereszttel a fiókjába zárta. Valamiért előhívta az „üres” lemezt, és megdöbbenve látta, hogy azon tisztán kirajzolódott a kereszt alakja.
Ez azt jelentette, hogy ennek az újfajta sugárzásnak – amit a fémkereszt leárnyékolt, a papír pedig nem – nem volt köze a foszforeszkáláshoz, mivel a sugárzás előzetes megvilágítás nélkül származott az uránból. Az átlátszatlan papírba burkolt fotóanyagokat ugyanis a közelükben elhelyezett urán tartalmú ásványok sugárzása sötétítette el.
A fizikusok eleinte nem találtak magyarázatot a jelenségre. Becquerel 1896-ban egyik cikkében azt írta: „… még senki sem tudott rájönni, hogy az uránon belülről pontosan honnan ered ez az energia, amelyet ez az anyag ilyen állhatatosan kisugároz”.
Számos laboratóriumban kezdték meg a hasonló kutatásokat, amelyekbe többek között Pierre és Marie Curie is bekapcsolódott. A lengyel származású tudósházaspár előállította a polóniumot, majd a rádiumot mint a legerősebb sugárzást kibocsátó anyagokat.
Becquerel csak később realizálta, milyen jelentős felfedezést tett. A radioaktivitásnak végül a lengyel kollégája adott nevet. A felfedezésért és az ezzel kapcsolatos kutatásokért 1903-ban mindhárman megosztott Nobel-díjat kaptak.
Míg a röntgensugárzás az atomok szerkezetébe engedett bepillantást, addig a radioaktivitás a tudományt az atommag felfedezéséhez vitte közelebb. Becquerel sugarai azonban nem kaptak akkora figyelmet, mint Röntgen felfedezése.
Érzékelteti a különbséget, hogy két év alatt mintegy tucatnyi cikk jelent meg a témában, ezzel szemben csak 1896-ban 49 könyv és 1040 tudományos dolgozat foglalkozott a röntgensugarakkal.
Nobel-díjak tekintetében azonban közel sem állapítható meg ez a fajta kiegyensúlyozatlanság. A röntgensugárzással nagyjából 20 elismerés hozható kapcsolatba, a radioaktivitáshoz kötődő, úttörő kutatások a fizika és a kémia területén is számos esetben megkapták a tudományos világ legnagyobb kitüntetését.
Mindemellett Becquerelről nevezték el a radioaktivitás SI mértékegységét, és ő az egyike azon 72 tudósnak, akiknek a neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/763.jpg)
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap