A katolicizmus szelíd szavú védelmezője, Szalézi Szent Ferenc
2023. január 24. 17:50 Múlt-kor
Szalézi Szent Ferenc, akinek liturgikus emléknapját január 24-én ünnepeljük, nemcsak szóban, hanem nyomtatott formában is terjesztette prédikációit. Ha kellett, röpiratok segítségével hirdette a katolicizmust, így nem csoda, hogy a szent életű Ferencet a katolikus egyház a zsurnaliszták és írók védőszentjeként is tiszteli. A reformáció és a vallásháborúk korszakában a meggyőzés és a szelíd szeretet erejében hitt, a puskapor „szaga és íze” a pokol tüzére emlékeztette a genfi püspököt.
Korábban
Szalézi Ferenc egy ősi savoyai nemesi családba született 1567 augusztusában. A hithű katolikus környezetben cseperedő fiú tizenegy évesen már bejelentette, hogy papi pályára lép, ám szülei még korainak gondolták a pályaválasztást. Édesapjának más tervei voltak, jogászt szeretett volna faragni fiából.
Ferenc Párizsban a jezsuita Clermont-kollégiumban tanult, majd 1588-tól atyja akaratát követve jogot tanult Padovában. Érdeklődése a teológia iránt azonban nem lankadt, Aquinói Szent Tamás, Szent Jeromos, Loyolai Szent Ignác írásait tanulmányozta, és mindeközben aszkéta életet élt.
Ebben az időszakban átesett egy súlyos betegségen is. Ferenc meg volt győződve arról, hogy hamarosan eltávozik az árnyékvilágból, ezért felajánlotta testét tudományos vizsgálatokra.
Az ifjúval azonban más céljai voltak a Teremtőnek. Ferenc felépült, megszerezte a jogi diplomáját és miután elzarándokolt Rómába és Loreto városába, 1592-ben hazatért Savoyába (ma Franciaország), ahol ügyvédként tevékenykedett volna. A savoyai herceg még egy szenátori pozíciót is felajánlott a frissen végzett jogásznak, de Ferenc visszautasította az ajánlatot.
Otthon színt vallott, bejelentette, hogy papnak áll. Szülei, akik már a házasságát szervezték, letörve fogadták a hírt. A patthelyzetet Ferenc nagybátyja, Szalézi Lajos oldotta fel azzal, hogy a genfi püspök segítségével egy magas egyházi pozíciót szerzett unokaöccsének.
Ferenc megkapta a genfi Szent Péter-káptalan préposti címét. A fontos kinevezés meglágyította az atyai szívet, Szalézi Ferencet 1593 decemberében pappá szentelték. Lelkipásztori tevékenységét, mivel Genf a kálvinistáké lett, Annecyben kezdte meg.
Szent Ferencet ábrázoló 18. századi olajfestmény
Wikipédia / Közkincs
Papi hivatását rögtön egy nagy kihívással indította: Savoya kálvinistává vált tartományában, Chablais-ban misszionáriusi tevékenységet vállalt és megpróbálta rekatolizálni az ott élőket, a tartomány azonban makacsul tartotta magát.
Ferencet gyakran életveszélyesen megfenyegették, de ő nem adta fel a küldetését. Thonon-les-Bains városának egyetlen katolikus templomában hirdette az igét, rendszerint saját magának az üres templomban. A kálvinista város ugyanis rendeletben megtiltotta polgárainak, hogy katolikus istentiszteleten vegyenek részt.
Szalézi Ferenc az üres széksorok láttán az igehirdetés egy teljesen újszerű módját választotta: beszédeit röplapokra nyomtatta, így juttatva el az emberekhez a katolikus tanokat. A párbeszédtől sem zárkózott el, és titkos megbeszéléseket folytatott Kálvin utódjával, Théodore de Béze teológussal.
Eltökéltségét és sikereit látva VIII. Kelemen pápa négy pappal támogatta meg munkáját, amely eredményesnek bizonyult, hiszen a század végére Chablais lakosainak nagy része újra katolikussá vált.
Áldozatkészségének és sikeres hittérítő munkájának köszönhetően Granier genfi püspök halálát követően, 1602 decemberében Szalézi Ferenc került a genfi egyházmegye élére, amelynek székhelye Annecyben volt.
Ferenc püspökként sem távolodott el a hívőktől, a szegényektől a tehetős nemesekig és polgárokig mindenki előtt nyitva állt hivatala ajtaja. Igazi lelki vezető volt, aki prédikációiban a harcos hitviták helyett a szelídséget, az alázatot, és a jámborságot hirdette. Úgy tartotta, hogy „egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel”.
Egy nagyböjti prédikáció során 1604-ben találkozott Jeanne de Chantal asszonnyal, akivel szoros baráti kapcsolatba került. A francia nemesasszony és Szalézi Ferenc inspirálólag hatottak egymásra: 1610-ben megalapították a pápai jogú női szerzetesrendet, a vizitációs rendet.
Ferenc püspök átnyújtja a vizitációs rend alapszabályát (1610)
Szalézi Ferenc, aki egész életében a szeretetet és a jámborságot hirdette, 1622-ben hunyt el. 1661-ben boldoggá, majd 1665. április 19-én szentté avatták. Munkái közül kiemelkedik az Értekezés az istenszeretetről vagy a Teotimus című mű, amely 1616-ban jelent meg és a lelki irodalom egyik klasszikusává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
