Egymillió hazugság, avagy valóban járt-e Marco Polo Kínában?
2023. január 8. 09:05 Múlt-kor
A 699 éve, 1324. január 8-án elhunyt Marco Polo neve az elmúlt évszázadok során elválaszthatatlanul összefonódott Kínával és az utazással. A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai című művében található feljegyzései a 13. század titokzatos keleti világának értékes történeti forrásai. Ennek ellenére a velencei kereskedővel kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint valójában sohasem járt Kínában. A teória szerint sokkal hamarabb, feltehetőleg már a Selyemút fekete-tengeri szakaszánál megállt. Itt került kapcsolatba azokkal a perzsa utazókkal, akiktől összegyűjtötte a könyvében leírt, másodkézből származó híreket – állítja számos szakértő.
Marco Polót ábrázoló mozaik
Korábban
Bestseller a börtönből
Marco Polo (1254–1324) barangolásairól szóló műve, amelyet sokszor Az egymillió néven is emlegetnek (ezzel a középkori közönség a benne található feltételezett hazugságok számára utalt), 1298-ban született, a kalandokat azonban nem az utazó, hanem Rustichello, a pisai lovagregényekre specializálódott író gyűjtötte össze és jegyezte le.
Rustichello és Polo cellatársak voltak a Velencével és Pisával hadban álló Genovában, ahol túszokként tartották őket fogva, feltehetőleg az 1298-as curzolai csatát követően. Az ófrancia nyelven született könyvet Marco Polo átnézte, majd latinra és egyéb nyelvekre is lefordította, így az hamarosan bestsellerré válhatott.
Sajnálatos módon az eredeti kéziratnak nyoma veszett, a különböző kiadások pedig számos ellentmondást tartalmaznak. Nem nehéz elképzelni, hogy Rustichello kiszínezett, vagy akár ki is talált részleteket, aminek köszönhetően következetlenségek kerülhettek a könyvbe.
Ráadásul, mint minden korabeli útikönyv, Az egymillió is – a görög Hérodotosz által megkezdett hagyományt folytatva – említést tesz képzeletbeli állatokról és népekről.
A velencei utazó jóhiszeműségét megkérdőjelező elmélet érveinek felsorolása előtt tehát fontos megjegyezni, hogy a szöveget eleve erős forráskritikával kell olvasni.
A „hazug” Marco Polóról szóló elmélet nem teljesen új, sokan ugyanis már a 19. század folyamán megfogalmazták kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy az utazó valóban járt-e a távol-keleti országban.
Az igazi lavinát azonban Frances Wood, a londoni British Library Kína-részlegének igazgatója indította el 1995-ben Marco Polo nem járt Kínában? címmel megjelent könyvével.
A munka világszerte óriási felháborodást váltott ki, egy olasz régészekből álló csoport kutatásai azonban megerősíteni látszanak az angol kutató feltételezéseit.
[galeria_kep_25785]
„Arra, hogy Marco Polo nem jutott el Pekingbe, egyelőre főként filológiai természetű, azaz Az egymillió szövegének tanulmányozására épülő nyomok utalnak. Régészként mi utazásának konkrét, kézzel fogható bizonyítékait keressük” – magyarázza Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem régésze.
De nézzük a Marco Polo szövegével szemben támasztott kételyeket. Az egymillió azt sugallja, hogy a kereskedő ismerte a mongol nyelvet, ez önmagában viszont nem sokat bizonyít, hiszen akkoriban gyakorlatilag egész Ázsia, a Fekete-tengertől Kínáig (amelyet Marco Polo Kathajnak hívott) a Dzsingisz kán által alapított birodalom részét képezte.
Érdekes viszont – jegyzik meg a szkeptikusok –, hogy bár húsz éven keresztül utazgatott Keleten, Marco Polo meglehetősen keveset írt a mindennapi életről és a kínai szokásokról: nem tett említést például sem a teáról, sem pedig a Nagy Falról. Mindeközben antropológushoz illő pontossággal számolt be több nép szokásairól is, amelyekkel útja során találkozott.
[galeria_kep_25786]
Az utazó beszámolóiban ezenkívül számos logikai rést is találhatunk. Hsziangjang 1273-as ostromáról azt írja, hogy a Polo-testvérek második útjuk során voltak szemtanúi az eseményeknek (első útjukon, 1255 és 1266 között, Marco még nem vett részt), ami lehetetlen, tekintve, hogy a Polo-klán 1274-ben ért Kínába (miután 1271-ben keltek útra).
Az is ellentmondásos, hogy szokásától eltérően a helyi, mongol és kínai helységnevek helyett azok perzsa elnevezéseit használta. Amikor a kereskedő Csüancsou kikötőjéről ír – ahonnan a mongol flotta Japán meghódítására indult –, a kínai név helyett a perzsa Zaiton elnevezést használja.
Emellett említést tesz a Kubiláj kántól kapott fontos megbízatásokról is, neve azonban semmilyen hivatalos krónikában vagy helyi nyilvántartásban nem található meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
