Nem törte meg a kíméletlen erőszak a lengyel hajógyári munkások tiltakozását
2022. december 17. 19:05 MTI
52 éve, 1970. december 17-én a lengyel tengermelléki Gdyniában a hadsereg tüzet nyitott a sztrájkoló hajógyári munkásokra; ez volt a legtragikusabb fejezete a decemberi munkásfelkelésnek, amelynek leverésekor a kommunista hatalom 45 ember életét oltotta ki, míg 1165 ember megsebesült, és mintegy 3 ezren börtönbe kerültek.
![Gomułka és Brezsnyev](/ih0Ax/article/main/.630x1260/61982.jpg?lavid=428060)
Władysław Gomułka és Leonyid Iljics Brezsnyev (Bundesarchiv, Bild 183-F0417-0001-011 / Kohls, Ulrich / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A lengyel munkások december 14. és 22. között zajló tiltakozásait az váltotta ki, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága december 12-én bejelentette a mindennapi fogyasztási cikkek – mindenekelőtt élelmiszerek, ezen belül a hústermékek – árának átlagosan 23 százalékos emelését.
Az intézkedéssel a kommunista tervgazdaság évek óta húzódó problémáit próbálták orvosolni. Az áremelést a belbiztonsági szolgálat, a rendőrség és a rohamrendőrség mozgósítása előzte meg, a kommunista vezetők ugyanis feltételezték, hogy az intézkedés társadalmi elégedetlenséget válthat ki.
Elsőként december 14-én a gdański Lenin Hajógyár munkásai léptek sztrájkba, az üzem területén tüntető háromezres tömeg az árak csökkentése mellett kádercserét is követelt a pártvezetésben.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
A tiltakozók később a pártbizottság székháza elé vonultak, az ott beavatkozó rendőrséggel kialakult összetűzés során a munkások felgyújtották az épületet.
A belvárosban több mint tízezren tüntettek, a rendőrséggel folytatott összetűzések egyre hevesebbé váltak. Éjjel a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, több száz embert megvertek, letartóztattak.
A gdański sztrájkkal párhuzamosan a tengerparti Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot – másik településén, Gdyniában is zajlottak tiltakozások, ott azonban december 15-én a városi vezetés tárgyalóasztalhoz ült a munkásokkal.
Az ezt követő éjjel azonban a sztrájkbizottság székhelyén brutális rendőri beavatkozás történt, az ott tartózkodó munkásokat megverték, letartóztatták.
Gdynia után az északkeleti Elblagban, valamint az északnyugati Słupskban és Szczecin kikötővárosban is sztrájkok törtek ki. A hatóságok rendőrségi és katonai csapaterősítést irányítottak.
Varsóban december 15-én összeült a LEMP válságstábja Władysław Gomułka pártfőtitkár vezetésével. A testület, amelynek 10 tagja között ott volt az akkori védelmi miniszter, Wojciech Jaruzelski tábornok, valamint Józef Cyrankiewicz miniszterelnök is, engedélyezte a fegyverhasználatot. Ennek nyomán rálőttek többek között a katonaság által körülvett gdański hajógyárba bejutni próbáló munkásokra.
December 16-ra a sztrájkhullám az egész tengermelléken, sőt elszórtan az ország más részein is elterjedt, munkáslázadássá – Gomułka szerint „ellenforradalommá” – alakult át.
Aznap este a televízióban nyilatkozó Stanisław Kociołek miniszterelnök-helyettes felszólította a hajógyári munkásokat, hogy másnap álljanak munkába.
A gdyniai hajógyár dolgozói december 17-én reggel el is indultak a munkába. A hajógyári megállóban a vonatról leszállva azonban az üzemet körülvevő rendőrkordonba ütköztek.
Miközben a többezres tömeg egyre inkább összetorlódott, a rendőrség tüzet nyitott, a menekülni próbáló embereket letartóztatták, összeverték. A gdyniai sortűznek 18 áldozata lett, többségükben 21 évnél fiatalabb emberek.
Köztük volt a 18 éves Zbigniew Godlewski hajógyári munkás is, az Andrzej Wajda Vasember és Antoni Krauze A fekete csütörtök című filmjéből is ismert jelenet tragikus hőse: miután Godlewski halálos lövéseket kapott, a Gdynia belvárosa felé egy vérfoltos lengyel nemzeti zászlóval vonuló barátai ajtóra fektetve vitték holttestét. Godlewski a róla írott híres énekes ballada révén Janek Wiśniewski néven vonult be a lengyel történelembe.
A tiltakozók Zbigniew Godlewski holttestével vonulnak a városban
Aznap este a televízióban Cyrankiewicz beszédet mondott, melyben a pártvonalnak megfelelő módon mutatta be az eseményeket, a „társadalmi rend és fegyelem védelmét” ígérve.
A munkáslázadással párhuzamosan a LEMP vezetésén belül hatalmi harc zajlott, melynek kimenetelét végül Moszkva döntötte el. December 18-án Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár azt üzente Cyrankiewicznek, hogy a munkásokkal kialakult konfliktust politikailag kell megoldani.
A LEMP Politikai Bizottsága egyetértett a döntéssel. A lázongást Gomułka december 19-i leváltása csillapította le, másnap pedig a párt megegyezést támogató vonalát képviselő Edward Gierek vette át a vezetést. Az utolsó sztrájkok december 22-ig tartottak.
Gomułka és Brezsnyev – előbbi az események hatására távozni kényszerült a pártfőtitkári pozícióból (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-F0417-0001-011 / Kohls, Ulrich / CC-BY-SA 3.0)
A tengermelléki sortüzek felelőseit az 1989-es rendszerváltás után sem ítélték el, kivéve két, feltételes szabadságvesztésre nem jogerősen elítélt, a közvetlen katonai akcióban részt vevő tisztet. Jaruzelski ez ügyben folytatott perét rossz egészségi állapotára való tekintettel 2011-ben, három évvel a halála előtt felfüggesztették.
A gdyniai mészárlást a televíziós beszédével megelőlegező Kociołeket 2014-ben, egy évvel a halála előtt felmentették. A bíróság azzal érvelt, hogy a hosszú idő elmúltával „csökkent az ügy körülményei tisztázásának lehetősége”. Mindkét kommunista vezetőt a lengyel nemzeti sírkertben, a varsói Powązki temetőben hantolták el.
A tengermelléki munkásfelkelés leverésére a kommunista hatalom a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete adatai szerint 27 ezer katonát vonultatott fel, 550 harckocsival, 750 páncélozott járművel, mintegy 100 helikopterrel és repülőgéppel.
Az áldozatok emlékét többek között a gdański hajógyárnál a következő nagy sztrájksorozat által kiküzdött, 1980-ban felálított, 45 méter magas hármas kereszt – az Elesett Hajógyári Munkások Emlékműve – őrzi, mely mára a lengyel kikötőváros egyik jelképévé vált.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Németország](/ih0Ax/label/.cut-640x400/30.jpg)
Németország
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- „Elsőrangú másodosztályú” zeneszerzőnek tartotta magát Richard Strauss
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap