A viking fosztogatások nyomán emelkedett Párizs fővárossá
2022. november 21. 09:05 Múlt-kor
885 novemberében a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal. A kis mezőváros ügyes tervezésnek és védői kitartásának köszönhetően csaknem egy éven át ellenállt az északiak ostromának.
![Vikingek](/ih0Ax/article/main/.630x1260/61737.jpg?lavid=425657)
A fosztogató vikingek számtalan alkalommal ihlették meg a későbbi korok művészeit ( Ferdinand Leeke: Viking támadás)
Korábban
Egymással is vetélkedő északiak
885 egyik november végi napján a helyi püspök kezében egy feszületet szorongatva tekintett le rezidenciája tetejéről az Île de la Cité-re (Párizs központjában álló Cité-sziget). Miután megszemlélte az idegenek Szajna-parton növekvő csoportját, a keresztet visszatette a helyére, és felkapta íját, tegezét, valamint csatabárdját. Ezekben a vészterhes időkben nem ő volt az egyetlen egyházi méltóság, aki így cselekedett.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a vikingek meglátogatták a Szajna-parti mezővárost. Párizst 845-ben is kifosztották, sőt, Frankföldre már 799-ben betették a lábukat. „A középkorban a legtöbb ember abban a faluban, városban hunyt el, amelyikben született, és a két időpont között sem sűrűn hagyta el a település határát.
„Ezzel szemben az északiak hatalmas távolságokat tettek meg életük során, Új-Fundlandtól Bagdadig” – mondta John Haywood a Northmen: The Viking Saga AD 793–1241 című könyv szerzője.
A történész szerint a nyugati államok kialakulásának sajátos dinamikája nagyban köszönhető a viking világjárók (később pedig a magyar kalandozók) rendszeres látogatásainak. „A skandináv királyságokban honos szokás szerint bárki uralkodóvá válhat, akinek ereiben királyi vér csörgedezik. Ennek köszönhetően az északi nép igencsak harciasabb módszereket alkalmazott, mint Európa más részei. 800 körül a normann vetélkedés intenzitása az egekbe szaladt, a számos királyjelölt pedig nem csupán egymásnak, hanem Nyugat- és Dél-Európának is nekirontott” – tette hozzá.
A belső hatalmi harcok vesztesei – „a királyi vér hívásának engedelmeskedve” – megmaradt embereikkel és hosszúhajóikkal a kontinens délebbi partszakaszai felé vették az irányt.
A 9. század közepétől kezdve egyik kedvenc célpontjuk egy Szajna-menti mezőváros, az akkoriban még csupán egy kis szigetre, a már említett Île de la Cité-re összpontosuló Párizs volt. A normannok egyfajta első állomásként tekintettek rá a gazdagabb burgundiai területek felé vezető „folyékony országúton”.
A viking támadás idealizált képe
A Nagy Károly idején kiépített tengerparti véderőművek békét hoztak a frank területeknek, a belső vidékeknek, mint például a tenger felől a Szajnán tökéletesen megközelíthető Párizsnak pedig gazdasági prosperitást is. A császár 814-es halálát követően a védrendszer a Karoling Birodalommal egyetemben lassan pusztulni kezdett.
Az északiak első alkalommal 845 húsvét vasárnapján támadták meg a Szajna gyöngyét, amikor is Ragnar vezetésével (akit gyakran kapcsolnak össze a sagákban szereplő Ragnarr Loðbrókkal) 120 hajóval négyezer normann katona érkezett az Atlanti-óceán felől Párizs alá.
Miután legyőzték a Kopasz Károly nyugati frank király által küldött csapatokat, Ragnar emberei megszállták és kifosztották Párizst. Csak azután hagyták el a szigetet, miután az uralkodó 7 ezer fontnyi ezüstöt küldött nekik, hogy távozzanak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Közel-Kelet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/80.jpg)
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 20:20
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20