Egy haláltábor első napjai a felszabadulás után
2022. november 18. 13:16 Huhák Heléna
A lázas beteg W. Malvina 1945. április 15-én minden erejét összeszedve vánszorgott ki a bergen-belseni koncentrációs tábor egyik barakkjából. Éppen a latrinán volt, amikor meghallotta a háta mögül az angol dzsipek dübörgését, ekkor eszmélt rá, hogy felszabadultak. A több mint ötven évvel később készült életútinterjúban felidézett jelenet rezignáltsága egészen más hangulatot sugall a hősként ünnepelt, felszabadító katonák körül ujjongó deportáltakat ábrázoló felvételekhez képest. Malvina rosszabb állapotban lévő társai fel sem fogták, mi történt, mások tífuszos hallucinációra gyanakodtak. A tízezrek súlyos testi és mentális leromlását azok az embertelen tábori körülmények okozták, amelyek április 16-án, de a következő napokban sem sokat változtak. A felszabadulás másnapja a bergen-belseni koncentrációs táborban sokak számára egyáltalán nem jelentette sem az önfeledt boldogságot, mi több az életben maradást sem.
Korábban
Szerződéses szabadulás
Az észak-németországi Bergen-Belsent különleges körülmények között szabadították fel. A környéken állomásozó Wehrmacht-egység – látva a térségbe érkező szövetséges túlerőt és a tífusz elterjedésétől is tartva – április 12-én arról tájékoztatta a briteket, hogy a közelben fekvő tábort a szabad elvonulásért cserébe hajlandó átadni. A groteszk módon szerződéssel átvett koncentrációs táborba a brit ezred angol és kanadai egységei április 15-én vonultak be.
A szövetséges csapatoknak fogalmuk sem volt arról, hogy hirtelenjében egy humanitárius katasztrófával kell szembenézniük. A munkaképtelen kényszermunkások, majd a front következtében evakuált keleti lágerek lakói miatt a fogadótáborban hatalmas volt a zsúfoltság.
Az éhezés legyengültséget, a higiénia és az orvosi ellátás teljes hiánya tífuszt, vérhasjárványt és tbc-t okozott. A táborban „nemcsak” a gázkamrák és a gyilkosságok, hanem a foglyok magára hagyottsága és ellátatlanága is tömeges halálozással járt, csupán 1945 márciusában 18 ezer ember életét követelte.
A katonákat 1945. április 15-én 53 ezer leromlott állapotú és haldokló fogoly, valamint 10 ezer holttest látványa fogadta.
Az átadás átmeneti napjaiban az időközben megszökött SS-őrség hiányában a fehér karszalagos magyar katonák őrizték a tábort. A M. Kir. Honvédség harckocsiezredének és hadapródiskoláinak legénységéből és tisztjeiből álló, nagyjából háromezer fős egységet 1944 decemberében telepítették ki a közeli páncéloskiképző táborba.
A honvédek között volt, aki rálőtt a barakkból kimerészkedő foglyokra, s így a felszabadulás körüli napokban több magyar zsidó nő is belehalt az így szerzett sebesüléseibe. Az egyik tüdőlövést kapó lányról egy szerencsésebb sorsú társa a memoárjában ezt írta: „Tegnap délután még sírt a boldogságtól, hogy felszabadult. Tizenkilenc éves volt.”
Az atrocitásokban nem mindenki vett részt, a katonák egy része emberségesen bánt a foglyokkal, sőt tudunk magyar zsidó lány és honvéd közötti házasságról is.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.