Történelem előtti, kihalt elefántfaj agyara került elő Izraelben
2022. szeptember 1. 14:00 MTI
Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.
![Palaeoloxodon](/ih0Ax/article/main/.630x1260/61161.jpg?lavid=417983)
Egy ősi elefánt kiállított csontváza (illusztráció)
Korábban
Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 000 évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar.
Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert a levegőbe kerülve minden érintés szétzúzhatta.
Ezért már a terepen elkezdték az agyar konzerválását, amelyet később az IAA laboratóriumaiban folytattak.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Az ősi vadon urai
Már másfél millió évvel ezelőtt megjelentek az elefántok ebben az akkor valószínűleg mocsaras, a mainál csapadékosabb térségben.
Itt együtt éltek más nagy állatokkal, köztük vadmarhákkal, vízilovakkal, szarvasokkal, szamarakkal és vaddisznókkal.
Az elefántmaradványok lelőhelyének közelében, a félmillió évvel ezelőttire datált lelőhelyen a korai ember is letelepedett, de egyelőre nem világos, hogy vadászott-e elefántra.
Az elefánt húsa ezen a száraz és meleg éghajlaton nem áll el több napig, ezért a régészek szerint valószínűleg nagy csoportban és gyorsan fogyaszthatták el összejöveteleken.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között (harmincéves háború, örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/787.jpg)
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap