A holokauszt soproni mártírjai
2022. május 6. 13:20 Reinicke Tamás
A soproni zsidóság több mint száz éven át élen járt az ipar és a kereskedelem fejlesztésében, támogatták a művészetet és a kultúrát, kitüntetett hősökként harcoltak és estek el az első világháborúban. Mindez azonban semmivé foszlott a zsidótörvények, a német megszállás és a felkorbácsolt antiszemita közhangulat nyomán. A holokauszt közel kétezer soproni és környékbeli áldozatának emlékezete szorosan összeforrt a város XX. századi történelmével, sokuknak sorsa és története mindmáig mégis szinte ismeretlen.
Korábban
Sopron történetében a zsidóság már a XIII. századtól kezdődően fontos szerepet játszott. Elsősorban Ausztriából és Bajorországból vándoroltak be zsidó kereskedők, akiket a korban igen kedvezőnek számító magyar törvények különféle privilégiumokkal is felruháztak. A keresztény és zsidó lakosok együttélése nem volt mindig harmonikus: a szaporodó összetűzések 1526-ban csúcsosodtak ki, amikor is a zsidókat kiűzték a városból, leszármazottaik pedig csak az 1810-es években kezdtek visszatelepülni.
1941-ben a 42 ezer soproni lakosból 1861 volt izraelita vallású. A kirekesztő törvények és az embertelen intézkedések válogatás nélkül sújtottak gazdagot és szegényt, iparmágnást és tanítót, építészt és pincért. A jogfosztás hétköznapivá vált, s ezáltal olyannyira „normalizálódott”, hogy a többségi társadalom szolidaritását is leépítette. Amikor 1944 tavaszán a Sztójay-kormány elrendelte a zsidóság vagyonának, üzleteinek és gyárainak zár alá vételét, tömegével tódultak jelentkezők a „felszabadult” boltok, ipartelepek működtetésének átvételére. (A 157 soproni zsidó üzletre mintegy háromezren pályáztak.) Májusban gettót jelöltek ki Sopronban, júniusban a környékbeli települések zsidóságát is a városba hurcolták, július 5-én pedig megkezdték a bevagonírozásukat. Az Auschwitzba induló vonatokhoz sokukat bekötött karral, egyeseket pedig szekéren vittek ki, mert előzőleg a gettóban felvágták az ereiket.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
