A királyt és társait is elárulta, saját lányát is meggyilkolta az El Doradót kereső vérszomjas kalandor
2021. október 10. 17:14 Múlt-kor
Egy vagyontalan spanyol nemes átkel az Atlanti-óceánon, hogy megcsinálja szerencséjét a 16. századi Amerikában. Expedícióra indul, hogy felkutassa El Doradót, de valódi célja nem a legendás aranykirályság meglelése, hanem a mindenekfeletti hatalom megragadása volt. Vérrel írja bele nevét a történelem könyvébe: több mint hetven ember halála szárad a lelkén, köztük három papé és négy nőé. A róla szóló legenda szerint a venezuelai partoknál, ahol saját emberei végeztek vele, olykor még ma is megjelenik a szelleme.
![Lope de Aguirre](/ih0Ax/article/main/.630x1260/58848.jpg?lavid=429335)
Korábban
Az „Őrült”
Lope de Aguirre gyermekéveiről és kora ifjúságáról nem sokat tudunk. Csupán annyi bizonyos, hogy a 16. század elején, Baszkföldön jött világra, egy szegény nemesi család második sarjaként. Vagyon nélkül korlátozottak voltak a lehetőségei: a papi pálya mellett egyedüli alternatívaként a szerencselovagként történő kalandozás, háborúzás kínálkozott a számára – s a kettő közül ez utóbbi mellett döntött.
Vagyonszerzési terveinek megvalósításához a frissen meghódított Amerika bizonyult a legideálisabb helyszínnek, ezért 1534 körül Sevillába, a forgalmas nagyvárosba utazott, amelynek kikötője az egyre fontosabb gyarmati kereskedelem kiindulópontja és érkezési helye volt. Feltehetően ebben az évben el is hajózott az Újvilágba, de a Peruba való megérkezését követő rövid időszakot homály fedi. Az első ismert adatok azonban arról tanúskodnak, hogy számításai nem váltak be, a gyors meggazdagodás elmaradt, s lóidomárként kellett küzdenie a megélhetésért.
Sevilla, számos újvilági kalandor kiindulóhelye a 16. században
Aguirre az amerikai területek birtoklása körüli konfliktusok kiéleződésének idején érkezett Peruba, ahol akkor már polgárháborús helyzet uralkodott. A hódító nemesség első generációja és a királyi hatalom képviselői küzdöttek egymással a gyarmatok feletti uralomért. Kezdetben a királyi erők oldalára állt, az alkirály mellett harcolt, s miután vereséget szenvedtek, kénytelen volt Nicaraguába menekülni, hogy elkerülje a megtorlást.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
Amikor öt év elteltével visszatért Peruba, őrizetbe vették, majd Francisco de Esquivel nyilvános korbácsolásra ítélte, amiért megszegte az indiánokat védő törvényeket. A büszkeségében sértett Aguirre bosszút esküdött, s ezzel kezdetét vette életének egyik leghírhedtebb epizódja, mely lerántja a leplet könyörtelen jelleméről. A legenda szerint három év leforgása alatt mintegy hatezer kilométert tett meg gyalogszerrel, miközben Esquivelt üldözte – elvei szerint ugyanis megalázott nemes addig nem ülhet lóra, amíg vissza nem szerezte becsületét. Végül cuzcói házában sikerült rálelnie a bíróra, s miközben az éppen békésen szundikált, tőrt döfött a halántékába.
Az Újvilág mindennapi kegyetlensége: az arany iránti étvágyát kiengesztelendő, az őslakosok aranyat öntenek le egy spanyol torkán.
Ezért a bűntettéért később halálra ítélték, így Aguirre ismét bujkálni kezdett. A királyi hatalom elleni lázadásokból továbbra is kivette a részét – egy alkalommal még egy kormányzót is megölt. Mindezek ellenére mégis sikerült kegyelmet kapnia, egy másik felkelésnek köszönhetően – azáltal, hogy beállt Chile meghódítója, Alonso de Alvarado királyi csapatába. Ebben az időszakban ragasztották rá az „Őrült” elnevezést.
A csatában szakállas puskával meglőtték a jobb lábán, a kezén pedig égési sérüléseket szenvedett. Már közel ötvenéves volt, sánta és megcsonkított, ezért azonnal kapott a kínálkozó alkalmon, mely – számításai szerint – véget vethetett volna az állandó élet-halál harcnak, amelyet Amerikába érkezése óta vívott: csatlakozott egy új expedícióhoz, melyet az alkirály indított a legendás El Dorado felkutatására.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Magyarország a második világháborúban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/810.jpg)
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap