Portugál fasisztoid, 1968-1974
2003. szeptember 25. 18:27
A korporációs rendszer végnapjai
más stílus |
Marcelo Caetano uralmának első évét annak idején úgy jellemezték, hogy "a stílus más, a lényeg változatlan" - de a stílus sokat jelentett. Az ő kormányzása idején sem módosították a portugál alkotmány demokráciaellenes tételeit és egyetlen lényeges reformra sem került sor, ám a hatóságok már nem léptek fel a sztrájkolókkal szemben, nem vetettek be rendőrséget a lisszaboni egyetemi zavargások szervezői ellen. Sőt: 1969. március 26-án szabadon bocsátották Alfonso Gregorio kommunista vezetőt, majd 1969 novemberében szűkítették a hírhedt portugál titkosszolgálat, a PIDE hatáskörét.
1969 októberében - négy évtized után először - ellenzéki csoportosulások is indulhattak a parlamenti választásokon, igaz, a nemzetgyűlésben mind a 130 mandátumot az egyetlen engedélyezett párt, a Nemzeti Unió szerezte meg. Caetano viszont az őskonzervatív salazaristák elég sok helyét saját fiatal technokratáinak adta át.
Ebben az időszakban a 10 milliónál kevesebb lélekszámú Portugália még mindig a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma volt az anyaországénál hússzorosan nagyon területű afrikai gyarmatbirtokkal. Caetano meghirdette: megvédi a gyarmatokat "minden felforgatással szemben". Lisszabon 140 ezer katonát állomásoztatott gyarmatain. A költségvetés 40 százalékát ez a jelenlét emésztette fel.
A miniszterelnök 1969 tavaszán körutat tett az afrikai gyarmatokon, ahol 1910 óta nem járt portugál kormányfő: megfordult Portugál-Guineában, Angolában és Mozambikban. A látogatást egyebek között az kényszerítette ki, hogy Svédország egy 1968 novemberi ENSZ-határozat alapján anyagi támogatásban részesítette a portugál gyarmatokon tevékenykedő ellenállási, pontosabban nemzeti-felszabadító mozgalmakat.
Az évtized elején, 1961 decemberében India felszabadította a területében beékelődött portugál gyarmatokat (Portugál Indiát). Ugyanebben az évben fegyveres harc kezdődött a gyarmati uralom ellen Angolában, 1962-ben az úgynevezett Bissau-Guineában, 1964-ben Mozambikban. Az 1970-ben végrehajtott lisszaboni alkotmánymódosítás megadta az autonómiát a három afrikai gyarmatnak, sőt Caetano 1972-ben a helyi választási harc sikere érdekében "állammá léptette elő" Angolát és Mozambikot. Bissau-Guinea Köztársaság 1973. szeptember 24-én kikiáltotta függetlenségét.
Mindez erjedést indított a hadseregben. A portugál kormány a mozgolódást úgy próbálta megfékezni, hogy 1974. március 9-én "fegyelmi problémákra" hivatkozva harckészültségbe helyezte a fegyveres erőket. Ez nem segített. Április 25-én a Fegyveres Erők Mozgalma ellenőrzése alá vonta Lisszabont, bejelentette, hogy életre hívja a Nemzet Megmentésének Tanácsát. A kormány feltétel nélkül megadta magát, Caetano miniszterelnök hivatalosan átadta a hatalmat António de Spinola tábornoknak, aki héttagú junta élén maga mögé állította a fegyveres erőket, sőt a titkosrendőrséget is megadásra kényszerítette. A bukott kormányfőt 1974. május 20-án Brazíliába száműzték.
Így lett a demokratikus érzelmű portugál tisztek felkelése, a "kapitányok lázadása" 1974. április 25-én egy "piros szegfűs forradalom" nyitánya, így lett végleg vége Portugáliában a csaknem fél évszázados korporációs rendszernek. |
mti
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.