Zenésznek kiváló volt, múzsaként szíveket tört össze Geyer Stefi
2021. június 23. 17:17 MTI
133 éve, 1888. június 23-án született Geyer Stefi, a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Bartók Béla múzsája. Az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze lett Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész.
Korábban
Zenekedvelő családban született Budapesten, első hegedűóráit háromévesen vette orvos édesapjától, aki még a hegedűkészítéssel is megpróbálkozott. Bátyja elismert orgonaművész és orgonaépítő lett, unokabátyja Zipernowsky Károly, a transzformátor egyik feltalálója volt.
A csodagyerek Stefi hétévesen kezdte zenei tanulmányait, s még abban az évben hangversenyen is fellépett. Tízévesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő tanítványa, első világsikert arató növendéke lett, a később szintén világhírűvé vált Szigeti Józseffel egyetemben. Stefi tizenévesen kezdett koncertezni, nemcsak Európát, hanem Amerikát is bejárta, s már ekkor dicsérték vonókezelését, technikai tudását, muzikalitását.
Tizennégy évesen találkozott először Bartók Bélával, akinek idővel múzsája lett. Kapcsolatuk 1907-ben mélyült el, amikor Bartókot a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, és többször együtt léptek fel. Az év nyarán Jászberényben, Stefi nagynénjénél is találkoztak, ekkor határozta el Bartók, hogy versenyművet ír Stefi számára: az első motívumokat híres fekete zsebkönyvébe jegyezte le.
Bartók levélben számolt be ideáljának erdélyi népdalgyűjtő útjáról, bontakozó érzelmeiről, a karácsonyi ajándéknak szánt, születőfélben lévő zenedarabról, de 1908 elején rá kellett döbbennie, hogy érzelmei nem találnak viszonzásra. (Bartók és Geyer Stefi levélváltása fontos zenetörténeti dokumentum.)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A komponista elküldte a mindössze kéttételes Hegedűverseny partitúráját Geyernek, aki azt a magántermészetű beírások miatt nem publikálta, csak halála előtt adta át barátjának, Paul Sacher karmesternek Bartók hozzá intézett leveleivel együtt.
Az opus posztumusznak jelölt első Hegedűverseny 1958-ban hangzott el először Baselban Hansheinz Schneeberger előadásában, Sacher dirigálása mellett. Az 1961-es amerikai premieren, a Carnegie Hallban Isaac Stern játszotta a hegedűszólamot. Az első tétel négyeshangzat vezérmotívuma az ihlető múzsát jelképezi, egy másik dallam szerelmi témaként Bartók több későbbi művében, így A kékszakállú herceg vára című operában és A fából faragott királyfi című táncjátékban is hallható.
Bartóknak a kapcsolat lezárulta utáni ambivalens érzelmeit tükrözi a Két portré (Egy ideális, egy torz) című zenekari alkotása, a torz kép a Hegedűverseny soha el nem készült harmadik tételének is tekinthető. A reménytelen szerelem árnya lebeg Bartók első kiforrott műve, az I. vonósnégyes fölött is, amelynek elsőként megszületett második tételéről írta Geyernek: „Ez az én halotti énekem.”
Bartók 1909-ben, kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott Ziegler Mártával, aki zongoratanítványa volt, s akit még abban az évben feleségül vett. Kapcsolata Geyerrel nem szakadt meg, amikor a zeneszerző elhagyta Magyarországot, az akkor már Svájcban élő hegedűművész segítette abban, hogy eljusson Amerikába.
Geyer Stefi az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze lett Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész. Schoeck is beleszeretett, de ő is elutasításra talált, a boldogtalan szerelem ezúttal is hegedűversenyt és hegedűszonátát ihletett.
A híres és népszerű hegedűművésznő 1911-ben Erwin Jung bécsi jogásszal házasodott össze, aki 1919-ben az első világháborút követő spanyolnátha-járványban halt meg. Férje halálát követően kötött barátságot Alban Berg osztrák zeneszerzővel, majd Walter Schulthess svájci zeneszerző-zongoraművésszel. Schultess lett a második férje, akivel Svájcban élt, de többször jártak Norvégiában is, ahol a természetet kedvelő asszony szívesen töltötte az időt.
Az 1920-as évek első felében előadóként világszerte sikeres Geyer kiváló zenepedagógus is volt, 1923-tól három évtizedig tanított a zürichi konzervatóriumban. Rendszeresen fellépett tanítványaival, emlékezetes Beethoven-esteket adott Wilhelm Backhaus német zongoraművésszel. Férjével, akivel kamarakoncerteken is együtt játszott, alapították meg a zürichi Collegium Musicumot, amelynek szólistája és koncertmestere volt, de azt sem érezte rangon alulinak, hogy az első hegedűszólamban játsszon Toscanini és Furtwängler dirigálásával a luzerni fesztiválzenekarban.
1929-ben kizárólag Bartók műveiből álló szólóestet adott, s a harmincas években lemezre rögzítette a többek közt Bach, Beethoven, Mozart, Haydn és férje szerzeményeit. Saját formációjában, a nevét viselő kvartettben első hegedűsként zenélt. A hegedűirodalom klasszikusai mellett a modern művek kiváló tolmácsolója volt, több kortárs zeneszerző ajánlotta neki művét.
Geyer Stefi 1956. december 11-én halt meg Zürichben. Paul Sacher azt mondta róla: remek hegedűművész, még jobb szólista és egészen kiváló zenész volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től](/ih0Ax/label/.cut-640x400/761.jpg)
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50