Csatabárddal ölhették meg az előkelő egyiptomi háziasszonyt, Takabutit

Rejtélyes gyilkos

Az egykori Thébában élt, feltehetően igen magas társadalmi státuszú nő halálának körülményeit Rosalie David, a Manchesteri Egyetem egyiptológus professzora, valamint a Queen's University Belfast egyetem bioarcheológus professzora, Eileen Murphy vizsgálták meg behatóbban. Takabuti koporsófeliratainak tanúsága szerint házas volt, és népes háztartást vezetett.

Az 1834-ben az akkor Nagy-Britanniához tartozó Írországba került, 1835-ben „kicsomagolt”, ma az észak-írországi Belfastban őrzött múmia múltja régóta foglalkoztatja a történészeket és a laikus érdeklődőket egyaránt. A tavaly korszerű módszerekkel megvizsgált múmiát most újabb elemzéseknek vetették alá, többek közt haját és a mumifikáláshoz használt anyagokat is elemezték.

A tudósok az új eredmények alapján azt gondolják, a korban elterjedt katonai használatban lévő csatabárddal okozhatták a Takabuti hátán található mély sebet. A 20 és 30 év közötti nő menekülhetett támadója elől, aki a korszakot figyelembe véve lehetett egyiptomi, vagy akár egy asszír katona is.

David és Murphy eddigi eredményeiket néhány napja egy új könyvben is publikálták, melynek címe Takabuti élete és kora az ókori Egyiptomban: a belfasti múmia vizsgálata.

A múmián tavaly végzett CT-vizsgálat mutatta ki először a hát felső szakaszán, a bal váll közelében ejtett sebet, amely minden bizonnyal Takabuti halálát is okozta. A szóban forgó bárdokat az egyiptomi és az asszír seregek is széles körben alkalmazták a korban, így nem dönthető el egyértelműen a nő gyilkosának kiléte.

„Lehetséges, hogy saját népének vált áldozatává” – írták a professzornők, hozzátéve, hogy a halál nagy valószínűséggel azonnali volt. Az elkövető a seb elhelyezkedése és mélysége alapján erőteljesen, mindkét kezét használva szúrhatott vele Takabuti bordái közé.

A legalább 7 centiméter hosszú, kiálló, ám félkörös élben végződő pengével szerelt ókori bárdok átlagos dimenziói megegyeznek a múmián található sérüléssel.

„Mivel sikerült azonosítanunk a seb alakját és a gyilkos fegyver behatolásának szögét, úgy gondoljuk, egy bárd lehetett az” – mondta el David. „Nehéz azonban teljesen biztosat mondani, mivel a seb morfológiája jelentősen torzult” – tette hozzá.

1. Rejtélyes gyilkos
2. Új vizsglati módszerek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát