A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadi Lászlónak, de a hóhér negyedszer is lesújtott
2021. március 16. 08:21 MTI
564 éve, 1457. március 16-án háromszor sújtott le a bakó Budán, a Szent György téren felállított vérpadon. A kivégzésre ítélt áldozat a harmadik csapás után még élt és felegyenesedve kegyelemért kiáltott. A bakó azonban negyedik ütésével befejezte munkáját, véget vetve Hunyadi László, a törökverő Hunyadi János fia, Mátyás király bátyja életének.
Korábban
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia 1433-ban jött világra. Erdélyben nőtt fel, nevelője, a művelt Vitéz János váradi érsek a humanista eszmékkel ismertette meg, a katonai ismereteket pedig apja hadjárataiban sajátította el.
Amikor az 1448-as, vereséggel végződött rigómezei ütközet után Brankovics György szerb despota elfogatta a menekülő Hunyadit, apja helyett ő ment túsznak a fejedelem udvarába.
1450 táján szabadult, 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán lett, még ugyanebben az évben V. László király a csehek elleni felvidéki hadjárat főkapitányának nevezte ki.
Amikor apja 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után nem sokkal meghalt, Hunyadi László természetesnek tartotta, hogy ő lépjen örökébe, megkapja birtokait és tisztségeit.
Számításait azonban keresztülhúzta Hunyadi legnagyobb vetélytársa, az ifjú és gyönge királyt befolyása alatt tartó Cillei Ulrik. Az 1456 októberi futaki országgyűlésen V. László Cilleit tette meg országos főkapitánynak, és neki adta a Hunyadiak kezében lévő királyi várakat és jövedelmeket is.
A tanácskozáson kisebb hadsereggel megjelenő Hunyadi László ebbe azzal a feltétellel egyezett bele, hogy ne kelljen a jövedelmekkel elszámolnia, és garantálják a Hunyadi család birtokait.
A várak átadása Nándorfehérvárral kezdődött, ahová csak a királyt és a főurakat engedték be. Katonáiknak a falak alatt kellett tábort verniük, Hunyadi ugyanis attól tartott, hogy Cillei az alkalmat felhasználva le akar vele számolni.
1456. november 9-én a két főúr vitája végén Cillei kardot rántott, de végül őt vágták le. A Hunyadi hatalmába került király "természetesen" megbocsátotta nagybátyja és bizalmasa halálát, sőt Hunyadit főkapitánnyá és főtárnokmesterré nevezte ki.
November 23-án pecsétes levélben fogadta meg, majd kezét a Bibliára téve meg is esküdött Szilágyi Erzsébetnek, hogy fiait nem éri bántódás, őket testvérének, anyjukat anyjának fogadta.
A gyenge és állhatatlan V. László Budára visszatérve a bosszúszomjas Cillei-párt befolyása alá került, akik elhitették vele, hogy Hunyadi a koronára vágyik, és merényletre készül ellene.
A megrettent király a főurakat törökellenes hadjárat címén Budára kérette, és 1457. március 14-én a Hunyadi fiakat és híveiket elfogatta. A huszonnégy éves Hunyadi Lászlót a Garai nádor vezette alkalmi ítélőszék még aznap, a formaságokat mellőzve hűtlenség, árulás és felségsértés miatt halálra ítélte.
Az ítéletet két nappal később, 1457. március 16-án este hajtották végre a Szent György téren. A legenda szerint a hóhér szánalomból sorra elhibázta az ütéseket, úgyhogy Hunyadi László a harmadik csapás után is élt, sőt felemelkedett.
A szokásjog alapján ilyen esetben kegyelem járt volna, a bakó azonban parancsra negyedszer is lesújtott, és most már nem hibázott.
Mátyás később, immár királyként testvére holttestét Gyulafehérvárott apjuk mellé temettette. Hunyadi László tragikus sorsa több magyar művészt megihletett.
Talán a leghíresebbek Erkel Ferenc operája, amelyet 1844-ben mutattak be, Madarász Viktor Hunyadi László a ravatalon címmel, Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja címmel festett képet, Petőfi Sándor A király esküje címmel írt róla balladát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Richard Nixon mellett sok más amerikai elnököt is ellátott tanácsaival Henry Kissinger
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.