Angyalföld arcai: képeken a XIII. kerület múlt századi világa
2021. március 13. 16:32 Múlt-kor
A gyári miliőtől a modern bérházakon át a kisvárosi életérzésig. A mai XIII. kerületben mindez fellelhető volt, és rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A kerület 20. századi történelmének lapjait a Fortepan fotóinak segítségével lapozzuk fel.
Korábban
A mai XIII. kerület a 19. század végéig javarészt vidékies külterületnek számított, amelyet az iparosodás a főváros és az ország egyik legjelentősebb gépipari központjává változtatott. A munkások elhelyezését kezdetben fabarakkokban oldották meg. Némi fejlődést a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak, majd az 1911 és 1912 között felépült Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a Tripolisz mutatott, amelyet több hasonló követett.
Megindult a városiasodás, a Vígszínház és sok mozi megnyitása felrajzolta Angyalföldet a főváros kulturális térképére, az egyházak is sorra építették templomaikat a 19. század végétől kezdve. A sportegyletek és más civil egyesületek pedig a szabadidő eltöltését tették színesebbé az itt élők számára.
A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre, 1945-ig Horthy Miklós kormányzó felesége után Magdolnavárosnak nevezték. A II. világháborúban a ma már a kerülethez tartozó Újlipótváros a nemzetközi gettó miatt a zsidóüldözés egyik tragikus helyszíne lett. Angyalföld az 1940-es évek derekán a főváros egyik tipikus munkáskerületének számított. Hatalmas gyáraival, a még álló, nyomorúságos barakktelepeivel és a lassan meginduló építkezésekkel egy fokozatosan átalakuló terület képét mutatta. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor hozzácsatolták Újlipótvárost és a Nyugati pályaudvar környékét. Ezzel létrejött a mai XIII. kerület. A városrész közel a duplájára nőtt.
A háború és az 1945 utáni megindult mobilizáció ugyan éreztette hatását, az egyes kerületrészek mégis megőrizték korábban kialakult arculatukat. A Pozsonyi út vonzáskörzete teljesen más világ volt külső-Angyalföldhöz képest, amit az is bizonyít, hogy a mai napig az is maradt. Az 1950-es évek végétől megindult lakótelepépítés akárcsak az egész főváros, így a kerület képét is nagyban átrajzolta. Az ipari üzemek visszaszorulása pedig a Váci út és környékét rendezte át, amely folyamat még a mai napig is tart.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
