A burleszkhez szokott nézők halálra rémültek a King Kong 1933-as tesztvetítésén

A túlméretezett majom szülőatyja, Merian C. Cooper kalandor természetű filmrendező volt, aki nem is akármilyen háttértörténetet kreált az óriásmajom számára.

Cooper sztorija szerint Kong békében élt az Indiai-óceánon fekvő (képzeletbeli) Koponya-szigeten, míg a gonosz filmesek be nem tették lábukat a rég kihaltnak hitt állatokat rejtő helyre.

A vérszomjas tettektől sem visszariadó Kong sorsa megpecsételődik, cirkuszi látványosságként, „a világ nyolcadik csodájaként” New Yorkba viszik, ahol azonban sikerült megszöknie.

A szörnyeteggel, aki filmszínésznő „szerelme” megmentése érdekében felkapaszkodik az Empire State Building tetejére, végeznek a feje fölött elszálló repülőkből leadott lövések.

A King Kong a történeten kívül számos technikai újdonsággal is borzolta a nézők érzékeit. Az alkotók a képkockánként beállított bábfilm, az úgynevezett „stop motion” technikát alkalmazták, a nézőket lenyűgözte Kong és a Tyrannosaurus rex csatája, amely valójában két, 46 centiméteres báb vérre menő küzdelme volt.

A hanghatások is alaposan rájuk ijesztettek, bár a megagorillának egy rosszkedvében lévő oroszlán kölcsönözte ordítását.

A film számos munkacímen futott, végül a producerek egyikének fejéből pattant ki a King Kong elnevezés. Hollywood aranykorának kezdetén a forgatásokhoz más filmek díszleteit is felhasználták, így a The Most Dangerous Game és a King Kong nem csak a díszleteken osztozott (előbbit nappal, utóbbit esténként forgatták), hanem a szereplőkön is.

A King Kongban a szépséges szőke színésznőt, Ann Darrow-t alakító Fay Wray, valamint a rendező Carl Denhamet játszó Robert Armstrong fontos szerepeket játszottak a másik filmben is.

A Merian C. Cooper és Ernest B. Shoedsack rendezésében készült, 104 percnyi borzongás írói között a híres angol krimiíró, Edgar Wallace is szerepelt. A film három operatőrt igényelt, a sok fáradság azonban kifizetődőnek bizonyult.

A King Kong a nyitóhétvégén 90 ezer dollár bevételt hozott a csőd szélén táncoló RKO stúdiónak, ezzel az óriásgorilla évekre bebetonozta magát a rekordbevételeket számon tartó lista élén – egészen addig, míg színre nem lépett egy hamisítatlan déli hölgy, bizonyos Scarlett O'Hara.

A film népszerűsége számos folytatásra, pótlásra sarkallta az álomgyárat, ezek sikere azonban messze elmaradt az eredeti történettől. Aztán 1976-ban újra nagyot robbant a történet, ezúttal Jessica Lang és Jeff Bridges főszereplésével.

Egy nagyszabású feldolgozás 2005-ben került mozikba, de A Gyűrűk Urát jegyző Peter Jackson a prominens szereposztás ellenére nem tudta túlszárnyalni a korábbi filmeket. A közönségkedvenc szörnyeteg legutóbb 2017-ben, A Kong: Koponya-sziget című filmben szerepelt a vásznon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái