Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója

A Nílus-forrásvidéki monszunesők elmaradása okozta a népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal.

A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő, oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. A Kr. u. 3. században azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek. Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka.

Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz többek között a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával.

A bázeli professzor a Studies in Late Antiquity című amerikai folyóirat hétfőn megjelent számában kimutatta, hogy a folyamatokat a környezeti változás indította el.

A meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az Etióp-magasföld geológiai üledékeiben is találtak bizonyítékot.

Kr. u. 266 körül erőteljes trópusi vulkánkitörés is végbe ment, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő, ezért feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben. Grönlandi és déli-sarkvidéki magfúrásminták kénsavlerakódásai nagyobb tűzhányókitörésekre utalnak ebből a korból. A sztratoszférába lövellt részecskék lehűtötték a légkört, ezzel megzavarták a helyi monszunesők rendszerét.

A 3. században az egész római birodalmat válságok sújtották, amelyekről Egyiptom provinciában több mint 26 ezer, jó állapotban fennmaradt papirusztekercs írásai is beszélnek. A Fajjúm régióban olyan lakosokról szólnak, akik gabonáról szőlőtermesztésre vagy juhtenyésztésre váltottak a vízhiány miatt. Mások vízlopással vádolták a szomszédaikat, vagy adóenyhítésért folyamodtak a római hatósághoz.

Ezek és más alkalmazkodási próbálkozások évtizedekkel megnövelhették a települések élettartamát.

A késő ókori klímaváltozást - a maival ellentétben - nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták.

"A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával" - magyarázta Huebner.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát