Hamar utolérte az istenek bosszúja az Egyiptom hagyományait felrúgó fáraót

Aton, az egyetlen

Az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tízedik fáraójának, IV. Amenhotepnek, a későbbi Ehnatonnak (Kr. e. 1353–1336) az egyiptomi hitvilágra és a társadalmi szokásokra gyakorolt hatása még évszázadokkal a halálát követően is élénkén élt az emberek emlékezetében.

Az eretnekként megbélyegzett, a világ legkorábbi monoteista vallásának bevezetésén fáradozó fáraóval nem bántak kesztyűs kézzel kortársai: nevét – családtagjaiéval egyetemben – eltüntették, kivakarták a falfeliratokból, szobrainak arcát összetörték. A rebellisnek és zsarnoknak kikiáltott, egyszerre őrültnek és zseninek tartott Ehnaton emiatt is válhatott Egyiptom történetének egyik legérdekesebb, ugyanakkor legvitatottabb szereplőjévé.

IV. Amenhotepet – aki a legújabb kutatások szerint legalább nyolc éven át osztozkodott hatalmán apjával, III. Amenhoteppel – hivatalosan az egyik legrégebbi isten, Ámon koronázta meg Thébában, azonban már uralkodásának legelején megjelent Aton, akinek tiszteletére a karnaki templom (ez volt Ámon központja) tőszomszédságában – nem kevés bosszúságot okozva a „régi” hit követőinek – megépítette Gempaatent.

Ehnaton megfogalmazta felismerését: szerinte az élet forrása nem Ámon, hanem a Nap és annak fénye, sugarai teremtik meg a valóságot és osztják fel szakaszokra a napokat és az évet. Aton a mindenség teremtője, ő ad életet mindennek.

Bár Aton nem volt teljesen ismeretlen az egyiptomiak számára, kultuszának kizárólagossá tétele annál nagyobb megütközést keltett a hívők körében. A fáraó már uralkodása első éveiben kezdte háttérbe szorítani a többi istent, a királyi palotába pedig hamarosan már nem tértek vissza Ámon papjai, helyüket héliopoliszi papok vették át.

Az egyiptomiaknak nehéz volt követniük királyuk gondolatmenetét, mivel az ő istenfogalmuk egy mindenki számára elérhető, közeli isten köré szerveződött, Amenhotepé azonban merev és elvont volt, és figyelmen kívül hagyta az évezredes hagyományokat.

Szokatlan volt felesége, Nofertiti szerepe is. Nofertiti volt az egyistenhit kialakítását célzó vallási-kulturális reform ideológusa, akinek a nevét megváltoztatta Neferneferuatonra („Aton legszebbje”) és már-már társuralkodóként tekintettek rá – erre utal, hogy nevét két kartusba írták, holott addig ez csak a fáraók kiváltsága volt. A templomi szolgák szerint Nofertiti olyan kultikus aktust is végezhetett, amely hagyományosan csak a fáraóknak volt megengedett.

1. Aton, az egyetlen
2. Új főváros – áldozatokkal
3. A régi istenek bosszúja?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 
• Stabilitást hozott a nyugatnémet államnak Konrad Adenauer 
• A kvantumbiológia mellett a női nemért is rajongott Erwin Schrödinger
• Dreyfus, az Ördög sziget foglya
• Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
• Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek
• Alois Alzheimer egész életét a segítségnyújtás elve vezérelte 
• Kis hiba okozott nagy katasztrófát a müncheni légibalesetben 
• Beethoven szimfóniát írt Napóleonnak, de széttépte a koronázás hírére