Kárpit aranyáron: mi vette rá Rubenst, hogy falvédőket gyártson?
2020. november 15. 11:51 László Zsófia
Peter Paul Rubensnek, a XVII. századi Európa egyik legsokoldalúbb és legkeresettebb festőjének nem voltak művészek a felmenői között. Nagyapja és nagybátyja viszont kárpitkereskedő volt, így alapos ismeretekkel rendelkezett a kor luxusának számító műremekek készítéséről. Gazdag festői életműve mellett némileg háttérbe szorultak gobelinjei, pedig Rubens alapvető újítást hozott a kárpitok tervezésének és kivitelezésének folyamatába.
Korábban
A flamand mester 1616 és 1635 között négy nagy kárpitsorozatot tervezett: az első Decius Mus római konzul történetét, a második Konstantin császár uralkodását, a következő az Eucharisztia diadalát, az utolsó pedig Akhilleusz életét mutatta be.
Ezeknek a műalkotásoknak a létrehozása óriási és messze nem egyszemélyes feladat volt: nagy létszámú csapat dolgozott együtt egy-egy projekten bonyolult logisztika alapján, így nem csoda, hogy igen borsos árat kellett fizetnie annak, aki ilyesmivel szerette volna dekorálni a palotáját.
Színpompás újítás
Amikor Rubens 1616-ban hozzákezdett első hímzett faliképsorozata megtervezéséhez, a dél-németalföldi kárpitművészet már túl volt első aranykorán.
A XVI. századra Antwerpen, ez a Schelde partján fekvő százezer fős metropolisz a távolsági kereskedelem és a luxustermékek piacának központja lett. Az 1600-as évek elejére azonban a vallásháborúk, a spanyol zsoldosok fosztogatása, valamint a protestáns hitűek elvándorlása nyomán a város lélekszáma a felére esett vissza.
A folyó blokádja miatt pedig a világkereskedelmi csomópont is egyre inkább Amszterdamba helyeződött át. A század első évtizedeiben aztán a spanyol udvar helytartóinak, Habsburg Albertnek és Izabella főhercegnőnek köszönhetően Antwerpen gazdasága újra felvirágzott.
A főhercegi pár, az általuk támogatott egyházi intézmények és a visszaköltöző jómódú polgárok egyaránt megrendelésekkel árasztották el a képzőművészeket, s ezzel párhuzamosan újraindultak a kárpitmanufaktúrák is.
Rubens nemcsak családtagjainál láthatott első osztályú kárpitokat, hanem itáliai és spanyolországi útjain is rangos gyűjteményekkel ismerkedett meg. A legnagyobb hatást Raffaello Sixtus-kápolnába tervezett gobelinjei gyakorolták rá.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. őszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap