Mi köze volt Drakula grófnak egy 19. századi járványhoz Írországban?

Egy kihalt város rejtett titkai

Az Írország északnyugati részén fekvő Sligo nagy múltú egyetemi és kikötőváros, rendszerint zajos utcái azonban manapság csendesek az új koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt karanténintézkedések miatt.

A vírus különösen súlyos pusztítást végzett a szigetországban: lakosságarányosan több emberrel végzett eddig, mint az Egyesült Államokban.

Sligo az utóbbi két hónapot megelőzően utoljára 188 éve volt ilyen csendes, ugyancsak egy halálos járvány következtében: a 19. századi városok egyik nagy tömeggyilkosa, a kolera ütötte fel a fejét.

A halálon, szegénységen, éhínségen, zűrzavaron és elnéptelenedésen kívül azonban egy legendás vámpír születését is eredményezte – utóbbira csupán nemrég, 2018 végén derítettek fényt a kutatók: Drakula gróf Sligóban született.

1832-ben az Old Market Streeten egy 14 éves lány otthonában vészelte át a pusztító kolerajárványt, amely a város lakosságának egytizedével végzett. A szinte felfoghatatlan pusztítás mindennapi látványáról, a tömegsírokról, az utcán heverő holtakról, az élve eltemetett betegekről később mesélt fiának is.

A fiút Abraham (becenevén Bram) Stokernak hívták, a gótikus horror mestere éppen e történeteket szőtte bele legsikeresebb regényébe, a világhíres Drakulába. A regény 1897-es első megjelenése óta számtalan filmet, színdarabot, újabb könyvet és televíziós produkciót szült.

Stoker regénye azzal indul, hogy egy Jonathan Harker nevű londoni ügyvéd az akkoriban még igen nehezen megközelíthető Erdély (pontosabban az azon túli Bukovina) vadregényes tájaira utazik, hogy egy rejtélyes helyi nemesember segítségére legyen angliai telekvásárlásában.

A grófról kiderül, hogy korántsem az, aminek látszik: foglyul ejti Harkert, aki hajszál híján menekül csak meg, Drakula pedig üldözőbe veszi – a többi pedig már történelem.

A számos különféle (egymást ki nem záró) elmélet közül, amelyek arról találgatnak, Stoker honnan merített ihletet a regényhez, a legismertebb a Drakula névé: a szadizmusáról híres III. („Karóbahúzó”, azaz Țepeș) Vlad havasalföldi fejedelmet egyebek közt a Drăculea névvel is illették, ezzel és legendás vérszomjával azonban nagyjából véget is értek a történelmi személy és a regénybeli vámpír közötti hasonlóságok.

1. Egy kihalt város rejtett titkai
2. A halál köde az ír partokon
3. Élők, holtak és élőholtak
4. Vámpírok és turizmus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait