Az 1894-es pestisjárvány idején a britek egyszerűen lerombolták Hongkong nyomornegyedét
2020. április 28. 18:11 Múlt-kor
Mialatt a világ számos nagyvárosához hasonlóan Hongkongban is szinte megállt az élet, a különleges státuszú metropolisz Sheung Wan kerületében igen sötét emlékek is előtörtek. Csaknem 130 évvel ezelőtt itt volt a város történelmében előfordult egyik legsúlyosabb járvány epicentruma, és napjainkban is rávetül ennek árnyéka.
Korábban
Embertelen körülmények
1894-ben a kikötőváros Nagy-Britannia gyarmata és egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. Emiatt nagy számban költöztek a városba Kína más részeiről munkások.
E csaknem 200 000 ember elsősorban Sheung Wanban rendezkedett be, amely akkor a Tai Ping Shan nevet viselte. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a britek már 1840 óta csak ide engedték költözni a kínaiakat, hogy a város többi részen saját fejlesztéseiket vigyék véghez.
A mindössze 1,3 négyzetkilométer területű városrész igen zsúfolt volt, egész családok laktak szinte egymás hegyén-hátán, sokszor állataikkal – disznókkal, borjakkal – egy helyiségben, utóbbiakat sokszor helyben is ölték le.
E viszonyok éles kontrasztban álltak a város európai lakóinak körülményeivel, akik közül sokan a „Csúcsnegyed” (Peak District) néven ismert kerület stukkóval díszített palotáinak hatalmas füves gyepjein töltötték szabadidejüket.
A kínai negyed valóságos időzített bomba volt járványügyi szempontból, és 1894 elején be is robbant: a begyújtó szikra a bubópestis volt. A baktériumnak nem csupán termékeny táptalajt nyújtott a kerület, de miután egyszer elszabadult, lehetetlennek bizonyult kordában tartani.
A láz, a testen megjelenő sötét duzzanatok, az önkívületi állapot és a nyelv elfeketedése csupán néhány tünetét jelentette a borzalmas betegségnek, amely egyes becslések szerint 90 százalékos halálozási arányt is elért a város kínai lakossága körében. A betegség felbukkanása ezen felül ráadásul tovább mélyítette a szakadékot a nyugatiak és a kínaiak között, növelve a két kultúra kölcsönös bizalmatlanságát és ellenségeskedését.
Habár a betegséget valójában bolhák hordozták, a megbetegedésekért hamar a kínai etnikumú bevándorlókat tették meg bűnbakká. A „megoldás” szinte adta magát: a bevándorlónegyed „megtisztítása” a betegektől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.