Nem a Homo sapiens az első emberfaj, amely tengeri táplálékot fogyasztott
2020. március 27. 15:53 MTI
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
Korábban
A szakértők a portugáliai Figueira Brava barlangban végzett ásatások eredményeit csütörtökön mutatták be a Science című tudományos folyóiratban. A kutatók eddig abból indultak ki, hogy először a Homo sapiens fogyasztott tengeri állatokat.
A rendszeres halfogyasztás viszont már a neandervölgyiek fejlődését is meghatározhatta. Annak bizonyítékát, hogy a neandervölgyi ember halat is fogyasztott, a kalcitlerakódások vizsgálatai szolgáltatták.
Ezek, ahogyan a sztalagmitok, vagyis állócseppkövek is, a lecsepegő vízből származnak. A kalcitlerakódások kora 86-106 ezer év közé tehető. Abból a korból származnak, amikor a neandervölgyi ember népesítette be Európát.
A barlang, ahol a tudósok dolgoztak, akkoriban csak két kilométerre volt a tengerparttól. A kutatás szerint az ott élő neandervölgyi emberek rendszeresen vadásztak fókákra, halásztak és kagylókat is betakarítottak.
Étlapjukon szerepeltek vízi madarak, delfinek vagy borjúfókák is. A tengeri táplálék különféle zsírsavakban gazdag, amelyek pozitív hatással vannak az agyszövet fejlődésére.
Eddig azt feltételezték, hogy a tengeri állatok fogyasztásának hatására fejlődtek a Homo sapiens afrikai populációjának kognitív képességei.
Ezzel magyarázták a szimbolikus kultúra korai megjelenését a modern embernél. Ennek egyik példája a strucctojásokból készült tartóedények dekorálása geometriai motívumokkal.
"Az ilyen viselkedési mód az ember absztrakt gondolkodásra és a szimbólumok révén történő kommunikációra való képességét tükrözi, amelyek hozzájárultak a modern ember szervezettebb és komplexebb társadalmainak kialakulásához" - fogalmazott Dirk Hoffmann göttingeni kutató
Ha a tenger gyümölcseinek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszik a kognitív képességek fejlődésében, akkor ez a Homo sapiensre és a neandervölgyi emberre is igaz.
Egy korábbi kutatás során Hoffmann és kollégái arra jutottak, hogy neandervölgyiek készítettek 65 ezer éves rajzokat három ibériai-félszigeti barlangban. Az ott talált festett és széttöredezett kagylóhéjakat is a neandervölgyieknek tulajdonították.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
